Méhekkel védekeznek

A méhek virágról virágra járnak, nektárt, virágport gyűjtenek, aztán visszamennek lerakni azt a kaptárba, majd ismét a virágokat veszik célba. Ha a kaptár kirepülésre alkalmas nyílására olyan eszközt – egyszerű, fa­­le­mezkékből álló adagolót – szerelnek, ahol a távozó méhek testszőrére megfelelő, őket nem károsító növényvédő szer – a szürkepenészt pusztító Trichoderma-por – tapad, akkor azt elviszik a virágig, ott lényegében lekezelik a növényt, majd egy másik kaptárnyíláson visszatérnek. Ezzel egy sor gomba okozta betegég ellen lehet védekezni.

Az adagolót eddig Európában és Ausztráliában a cseresznye és az eper védelménél próbálták ki, valamint a szürkepenész mellett az egyik leginkább károsító tavaszi gomba, a monília ellen is beválni látszik a módszer.

A méhek biológiai védekezésének a virágoknál történő felhasználása az entomovectoring néven ismert költséghatékony technika. A méhek által elért fedettség megegyezik a virágzás során négynaponta végzett permetezéssel! Felmérések szerint a méhek segítségével a szokásos módon kijuttatott szermennyiség kevesebb mint 1 százaléka is elegendő ugyanolyan védettségi szint eléréséhez.

Amerikai vállalatok előrehaladott kutatásokat végeznek, sőt egyesek már a piacra dobták termékeiket: speciális, a kaptárra szerelhető adaptert, illetve a védekezésre külön kifejlesztett méhbarát növényvédő szert árusítanak.

Hazánkban is megkezdődtek a témával kapcsolatos kutatások – számolt be erről a minap a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem. Szabó Gréta okleveles növényorvos, méhész, mezőgazdasági mérnökhallgató az ento­mo­vek­toros technológiában használható növényvédőszer-adagolók (disz­pen­ze­rek) – fejlesztését tűzte ki célul.