Új gazdasági támogatáspolitika szükséges
Megdöbbentő adatot hozott nyilvánosságra az Európai Unió: a területén 2005–2016 között 3,4 millióval – 5,6 millióra – csökkent a baromfitartó gazdaságok száma. Más állatfajoknál talán jobb a helyzet.
Kép: birka bárány juh juhász állattartás mezőgazdaság gyapjú terelés pásztor Tinnye 2016 04 16 Fotó: Kállai Márton
Néhány hete a magyarországi kisgazdaságok számának radikális csökkenéséről számoltunk be, most az egész uniós térségről érkeztek hasonló számok – igaz, némileg korábbi időszakról van szó, mert a magyar adatok 2010-től 2020-ig szóltak. A lényeg azonban, hogy az unióban is a kisebb farmok száma esett vissza drasztikusan.
Tehát ahogyan a világ más tájain, így az öreg kontinensen is egyre koncentrálódik a termelés – kevesebb, de nagyobb létszámú állattelep marad talpon. (A trend igaz a növénytermesztők esetében is.) Ez pedig azt is jelenti, hogy az uniós támogatások egyre nagyobb hányadát igénylik és kapják a nagyüzemek, a pénz nagyjából 80 százaléka hozzájuk kerül.
Az Európai Unióban 2005–2016 között az összes gazdálkodási típus száma csökkent. A legnagyobb visszaesést a volt szocialista tagországokban mérték: Magyarország az állatfarmok 48, Lengyelország 54, Bulgária és Szlovákia 72-72%-át veszítette el. De a folyamat a régi, erős mezőgazdasággal rendelkező országokban is markáns, hiszen Franciaországban, Hollandiában és Németországban 2005 óta az állattartó- és baromfigazdaságok több mint egyharmada, Nagy-Britanniában egynegyede eltűnt.
Befagytak a tárgyalások
– Egyelőre nincs megállapodás az új Közös Agrárpolitikáról, mert Brüsszelben meg kellett védenünk a magyar gazdákat a rossz egyezségtől – foglalta össze a lényeget a tárgyalásokat követően Nagy István magyar agrárminiszter. A Mezőgazdasági és Halászati Tanács nem jutott egyezségre az Európai Parlamenttel, mivel az utóbbi nem fogadta el az uniós tagországok agrárminisztereinek kompromisszumos javaslatait, sőt a mezőgazdaság szempontjából a gyakorlatban felelőtlen, végrehajthatatlan megoldásokkal állt elő. Ezek akkora terhet jelentenének a termelőknek, ami egyértelműen ellentétes a gazdák érdekeivel. A vita alapja, hogy a Parlament és a Bizottság olyan klímavédelmi célokat szolgáló feladatokat rónának az agráriumra, melyek drasztikusan rontanák a gazdálkodók versenyképességét.
– Az EU-ban 4 millió gazdaságot vesztettünk el, és ebben a Közös Agrárpolitika (KAP) volt a hibás, amely a kis- és közepes gazdaságok rovására egyre inkább az iparszerű mezőgazdaságot támogatta – nyilatkozta a minap Janusz Wojciechowski uniós agrárbiztos. Elismerte, hogy a KAP korábbi változatai hatalmas felfordulást okoztak az európai mezőgazdaságban.
Az új támogatáspolitikán ma is dolgoznak. A vita egyre élesebb. A múlt héten sikertelen tárgyalások folytak az Európai Parlament és az agrárminiszterek tanácsa ajánlásairól.
