Örökzöldek téli védelme – 1. rész

Főleg a fiatal és fagyérzékeny egyedek esetében fontos a téli védelem.

Ennek a legjobb módja a talajtakarás. Így védekezhetünk a kisugárzó hőveszteség ellen, és a hirtelen nappali felmelegedéstől is óvhatjuk örökzöld növényeinket. A hirtelen nappali felmelegedés azért veszélyes, mert a nap melegétől erősebben megindul a párologtatás, és szárazabb teleken a növény könnyen kiszáradhat. Takarásra lombot, fenyőgallyat használhatunk. Azonban ügyeljünk arra, hogy a lomb ne tömörödjön össze, mert különben a növények gyökere nem kap elég levegőt.

Érett aprótrágyát is teríthetünk az örökzöldek talajára, amivel kettős célt érünk el: a takarás mellett a tápanyag-utánpótlást is biztosítjuk. A takarással a talaj átfagyását is megakadályozzuk. Ez különösen fontos az elkésve, késő ősszel telepített örökzöldek esetében.

A kisebb méretű örökzöldek lombozatának takarását november végétől december közepéig célszerű elvégezni a következők szerint. Az örökzöldek ágait először lazán kössük össze, hogy minél kisebb terjedelműek legyenek. Ezt követően a növény magasságának megfelelően 15-25 mm átmérőjű vesszőket szúrjunk le a növény töve köré, egymástól 15-20 cm távolságban. A vesszők közé száraz falombot vagy szalmát tegyünk, majd a vesszőket a felső végükön húzzuk össze. Az erős fagyok elmúltával, márciusban takarjuk ki a töveket.

Külön gondot jelent, hogy a szárító, hideg szelektől hogyan tudjuk megkímélni örökzöldjeinket. Erre már a telepítésükkor gondolni kell. Az érzékenyebb örökzöldeket csak akkor ültessük a kertünkbe, ha már előzetesen gondoskodtunk a megfelelő szélfogó sövény- vagy fás-bokros csoportos növénykiültetésről.

Általában a házunk körül is van széltől védett kertrész, ezért ide ültessük érzékenyebb örökzöldjeinket, hogy később kevesebb gondunk legyen velük.