Gabonaárak: profit vagy veszteség?
Szinte hihetetlen: január végén a takarmánybúza tonnánkénti ára elérte a százezer forintot. Első ránézésre úgy tűnik, a gabonatermesztők óriási profitra tesznek szert. Azonban a valóságban a szakértők szerint idén még csökkenhet is a gazdák nyeresége.
Tavaly átmeneti időszakot éltek meg a szántóföldi növénytermesztők: a vetéskor, növénygondozáskor még a nagy áremelkedés előtti árszinten megvett műtrágyát, növényvédő szert használhatták fel, ugyanakkor a növényi termékek árai már drasztikusan emelkedtek.
Az őszi, majd az idei tavaszra tervezett vetések során igencsak drága anyagokkal kell számolni. Annyira, hogy számos termelő már most tervezi, hogy a duplájára emelkedett ára miatt visszafogja a műtrágyázást. Nagy kérdés, hogy az idén mi lesz a bevételekkel: mennyire lehet arra számítani, hogy a rekordárszintek fennmaradnak az év végéig?
Ma egy tonna búza ára százezer forint körül mozog, egy éve még 55 ezer volt. Hasonló a helyzet a kukoricával. (Ebből ráadásul tavaly 2 millió tonnával kevesebb termett itthon, s most úgy néz ki, hogy őszig, az új tengeri betakarításáig akár hiány is kialakulhat a magyar piacon.)
Ha egy hektáron 5 tonna búza terem, a százezres árral számolva ez félmilliós bevételt jelent. Ha az ár visszarendeződne 60 ezerre, a bevétel már csak 300 ezer forint. Egy hektár művelési költsége is minimum ennyi.
Minden attól függ tehát, miként változnak a kőolaj- és földgázárak, hogyan alakul a koronavírus-helyzet, lesz-e megint pánikfelvásárlás a nagy importáló országokban, mennyire korlátozzák kivitelüket a nagy exportőrök? (Oroszország éppen most tesz ilyen lépést, és az orosz–ukrán konfliktus is inkább a felvásárlási lázat erősíti, mondván, nem tudni, mi lesz a két legnagyobb búzaexportőr országgal.)
De most még az sem kiszámolható, hogy Kína mikor és mennyi gabonát, benne kukoricát akar felvásárolni. Ha továbbra is ragaszkodik az utóbbi évek trendjéhez, akkor az importigénye folyamatosan magasan tartja az árat.
