A föld ára felfelé száguld

Egy éve messze az inflációs ráta feletti értékben drágult a termőföld, az átlagár már 1,727 millió forint volt hektáronként. A trend töretlen maradhat, mivel az idén felpörög az osztatlan közös földtulajdonok rendezése. Ez azt jelenti, hogy 2,4 millió hektárt érinthet az adásvétel.

GazdanetO. Horváth György2021. 04. 06. kedd2021. 04. 06.

Kép: Kecskemét, 2008. október 14. Termőföld, legelő, föld eladás. Fotó: Ujvári Sándor

A föld ára felfelé száguld
Kecskemét, 2008. október 14. Termőföld, legelő, föld eladás. Fotó: Ujvári Sándor

Tavaly a pandémia sem volt képes negatívan befolyásolni a hazai termőföldárak növekedését. Az el­­múlt évben a szántóföld piaci átlag­ára 1,727 millió forint lett, ami 7,3%-os növekedést jelent 2019-hez képest. Ennek eredményeképpen – Észak-Magyarország kivételével – az ország minden régiójában az átlagos termőföldár meghaladta az 1,5 millió forintot.

A csúcsot továbbra is Hajdú-Bihar megye tartja a maga 2,35 millió forintjával, míg a legkisebb szintet – 1,194 millió forintot – Zala megyében mérték.

A gyep ennél is nagyobb arányban drágult, 8,2%-kal – a két véglet 2,175 és 1,2 millió forint –, sőt az erdőknél mért 9,8%-os növekedés ezt is felülmúlta. A legtöbbet Közép-Magyarországon fizettek, hektáronként 1,172 millió forintot, a legkevesebbet – hektáronként 871 ezer forintot – az észak-magyarországi régióban adtak.

Értékálló bérleti díjak

A szántók haszonbérleti díja végeredményben csak az inflációs szint körül változott: országos átlagban a 4%-os emelkedés 75 ezer forint hektáronként árendaköltséget jelent. A dél-alföldi régióban ez a szám 80 ezer, az észak-magyarországi területeken átlagban 62 ezer volt.

 

Ezek is érdekelhetnek