A föld ára felfelé száguld
Egy éve messze az inflációs ráta feletti értékben drágult a termőföld, az átlagár már 1,727 millió forint volt hektáronként. A trend töretlen maradhat, mivel az idén felpörög az osztatlan közös földtulajdonok rendezése. Ez azt jelenti, hogy 2,4 millió hektárt érinthet az adásvétel.
Kép: Kecskemét, 2008. október 14. Termőföld, legelő, föld eladás. Fotó: Ujvári Sándor
Tavaly a pandémia sem volt képes negatívan befolyásolni a hazai termőföldárak növekedését. Az elmúlt évben a szántóföld piaci átlagára 1,727 millió forint lett, ami 7,3%-os növekedést jelent 2019-hez képest. Ennek eredményeképpen – Észak-Magyarország kivételével – az ország minden régiójában az átlagos termőföldár meghaladta az 1,5 millió forintot.
A csúcsot továbbra is Hajdú-Bihar megye tartja a maga 2,35 millió forintjával, míg a legkisebb szintet – 1,194 millió forintot – Zala megyében mérték.
A gyep ennél is nagyobb arányban drágult, 8,2%-kal – a két véglet 2,175 és 1,2 millió forint –, sőt az erdőknél mért 9,8%-os növekedés ezt is felülmúlta. A legtöbbet Közép-Magyarországon fizettek, hektáronként 1,172 millió forintot, a legkevesebbet – hektáronként 871 ezer forintot – az észak-magyarországi régióban adtak.
Értékálló bérleti díjak
A szántók haszonbérleti díja végeredményben csak az inflációs szint körül változott: országos átlagban a 4%-os emelkedés 75 ezer forint hektáronként árendaköltséget jelent. A dél-alföldi régióban ez a szám 80 ezer, az észak-magyarországi területeken átlagban 62 ezer volt.
