A Szabad Föld kertje: gondok a hőségben

Nagyjából egy hónappal korábban jött az extrém meleg – általában júliusban szoktunk 40 Celsius-fokhoz közeli hőmérsékleteket mérni, míg ilyentájt, aratás elején inkább a 30-35 fok a megszokott.

Az egész kert szomjazik: nemcsak a kiszáradás jeleit mutató gyep, a leveleiket hervadva lógató bokrok, virágok, fák, hanem bizony az állatok is. Kertünkben most terem egy sor gyümölcs, ezeket pedig bőszen dézsmálják a madarak, rovarok.

Gyakran nem gondolunk bele, hogy sokszor azért teszik, mert ezekből jutnak vízhez. Amióta rendszeresen kirakunk egy nagyobb, de alig néhány centiméternyi vízzel teli tálat a kert távoli sarkába, kevesebb a madárkár. A szomszédban élő verébkolónia példányai jóval kisebb mértékben csipegetik és verik le a cseresznyét, meggyet a fákról, a rigók rendszeresen járnak inni és fürödni is a kis medencéhez.

Az idei télen kissé elfagyott a kerti csapunk, csöpög. Ki kellett volna cserélni, de valahogy nem jött össze, viszont érdekes darázsgyérítési eljárást adott a kezünkbe. A csepegő csap alatt néhány tenyérnyi méretben folyamatosan sáros a talaj, a darazsak pedig napközben rendszeresen odarepülnek és isznak. Nos, amióta ezt felfedeztük, nem mászunk fel a padlásra a darázsirtó aeroszolos palackkal, hanem megvárjuk, míg az itató környékére jön 5-6 rovar, s elég egy rövid célzott spriccelés a flakonból.

Kétnaponta hordok ki egy-egy nagy vödör vizet az utcán lévő fák alá. Ha nem tenném, úgy járnának, mint az ország legtöbb utcájában: a legintenzívebb növekedési szakaszban érné őket a szárazság okozta stressz.

Csak a háló   Az utóbbi években egyre durvább a kertünket érő napsugárzás UV-tartalma. Legalábbis azt látom, hogy a korábban a sugárzást jól tűrő növények egy része most nem képes alkalmazkodni. Nemcsak a szobából, pincéből kivitt növények levelei sérülnek, hanem az évelőké is. Az utóbb tíz napban rendre megégett az árnyékliliom, sok cserje friss levele, de a tavaly ültetett meggy-, kajszi- és szilvafánk fiatal ágain bontott új levelek is sérültnek látszanak. A fóliasátorban neveltek közül néhány paradicsom- és paprikapalántánk szintén megsínylette az elmúlt napokat. Amíg néhány éve elég volt egy réteg zöld árnyékoló hálót a filodendronok, fikuszok fölé teríteni, ma már két réteg alatt is éri őket annyi UV-sugárzás, hogy megégjen egy pár levelük. De nincs más lehetőség, csak a háló segít – miként a kerti paradicsomok, paprikák is csak akkor állnak ellent a napégésnek, ha föléjük is kifeszítünk legalább egy réteget.

(Nyitókép: Shutterstock)