Újabb részletek láttak napvilágot az őstermelőkre és a családi gazdaságokra vonatkozó, elfogadás előtt álló új szabályozásról. Jelenleg közigazgatási egyeztetés alatt áll a tervezet.

Adózási kedvezmények a gazdaságoknak

Kibővül a jövőben az őstermelők tevékenységi köre – összhangban a földforgalmi törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységekkel –, például ezután mezőgazdasági bérmunkával vagy falusi és agroturizmus tevékenységekkel is foglalkozhatnának.

Változás, hogy az őstermelő bevételében a kiegészítő tevékenységből származó jövedelem is megjelenhet a teljes őstermelői bevétel legfeljebb 25 százalékáig.

Évi 600 ezer forintról az éves minimálbér felére, azaz 966 ezer forintra nő a bevételi értékhatár, amely alatt az őstermelőnek nem kell jövedelmet megállapítania, azaz nem keletkezik személyi jövedelemadó-kötelezettsége.

Az őstermelők kétféle adózás közül választhatnának, ami a tételes költségelszámolást és az átalányadózást jelenti. A tételes költségelszámolás módja nem változna. Az átalányadózást 10 százalékos jövedelemmel és 90 százalékos költséghányaddal lehetne alkalmazni.

A mezőgazdasági kistermelő bevételi értékhatára évi 8 millió forintról a mindenkori minimálbér ötszörösére, jelen pillanatban megközelítőleg 10 millió forintra emelkedik. Az átalányadózást az aktuális éves minimálbér tízszeresét – most nagyjából 21 millió forintot – el nem érő bevétellel rendelkező őstermelők választhatják.

Az éves minimálbér ötszörösének megfelelő éves – támogatás nélküli – bevételig az őstermelők adómentesek maradhatnak, az ebbe a kategóriába tartozók nem fizetnének személyi jövedelem- és szociális hozzájárulási adót sem.

Azok az őstermelők, akik a minimálbér ötszörösét meg nem haladó éves – támogatás nélküli – bevételt érnek el, szintén kedvezményes szabályok szerint adóznak. Nekik a 10 millió forintot meghaladó bevételrész 10 százaléka után kell személyi jövedelemadót fizetni.

Ma a magánszemélyek mezőgazdasági tevékenységet kétféle formában folytathatnak. Az egyik a közös őstermelői tevékenység, a másik pedig a családi gazdaság. A jövőben a közösen tevékenykedő hozzátartozók számára ezek egyesített új formája: az őstermelők családi gazdasága állna rendelkezésre. Ezek alapítása során csak 16 éven felüli őstermelők lehetnek tagok, de a jelenlegi családi gazdaságok 16 éven aluli tagjai bekerülhetnek. Kikötés viszont, hogy a tagok ugyanazon tevékenységre nem lehetnek egyszerre egyéni vállalkozók és családi mezőgazdasági társaság tagjai.

Az adózása a jelenlegi családi gazdasághoz hasonlóan történne. A tervek szerint a kedvezményes adózás felső értékhatára nem haladhatná meg a 4 főre számított átalányadózás értékhatárát, ami mai minimálbérekkel számolva évente körülbelül 83,5 millió forint.

A családi gazdaság helyett új forma jön létre: a családi mezőgazdasági társaság (csmt.). A minősítést az a gazdasági társaság vagy szövetkezet kaphatja meg, amelynek tagjai egymásnak hozzátartozói, valamint kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat.

A minősítést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara végzi. Nagy változást hoz az új szabályozás abban, hogy – a maitól eltérően – aki tagja lesz egy csmt.-nek, emellett nem folytathatna őstermelői tevékenységet is.

A csmt.-k jövedelemszámításánál sok kedvezményt lehetne alkalmazni. Így például nem lenne adóköteles az az összeg, amely nem haladja meg a társaság által a tulajdonosnak a termőföld bérletéért fizetett összeget. A jövedelembe nem kell beszámolni a normatív támogatásként kapott, tagnak átengedett összeget, vagy azt a summát, amit a csmt. azért fizet ki, hogy a magánszemély földtulajdonos azt a földvásárlással kapcsolatos jelzáloghitel-törlesztésre fordítsa. Ehhez kapcsolódóan azt a pénzt sem kell beleszámolni, amit a társaság az egyik tagjának olyan termőföld vásárlására adja, amit a társaság legalább 15 évig használ.

Az ily módokon csökkentett jövedelemszint adóévenként nem haladhatja meg az 50 millió forintot.

 

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.