A négy hétig tartó szeptemberi aszály kétszer akkora mértékben csökkentette az idei szőlőtermést, mint a nyáron lezajlott, uniós támogatás mellett elvégzett zöldszüret. A szakemberek szerint 10-20 százalékkal termett kevesebb szőlő a vártnál.

Akár kiemelkedő évjárat is lehet az idei

Mondhatni, az idén visszatért a normális menetrend a szőlőültetvényeken: az elmúlt években a korábbiakban megszokotthoz képest akár 2-3 héttel is hamarabb érett a szőlő, így a szüret is előrejött.

Tehát az idén minden úgy történt, mint akár két évtizeddel ezelőtt. Azonban egy váratlan – de nem ismeretlen – jelenség mégis bekövetkezett: a szeptemberi, szinte nyári időjárás és főleg a csaknem négy hétig tartó aszály miatt a bogyók nemigen növekedtek tovább, viszont értek és finomodtak a fürtök. Ennek hatására jó 15-20 százalékkal szüreteltek aztán kevesebb mennyiséget még a nyár végén remélthez képest is. Emiatt a csak szőlőtermesztésből élők sajnálkoznak, a borászatok meg inkább örülnek, mert a minőség mindenhol nagyon jó.

Kicsit meglepő, de a kevesebb szőlő némileg a termelőknek is használt, mivel a tavalyi évhez és a nyáron pedzegetett ajánlatokhoz viszonyítva szinte minden borvidéken növekedtek a felvásárlási árak. Igaz, még mindig alacsonyabbnak mondhatók, csak a nagyon jó termelőknél adnak igazi jövedelmet. Sok helyütt csupán 80 forintot kínáltak a tömegesen termelt fehér fajtákért, ami még nem fedezi a költségeket.

És a csemege?

Szinte évtizedes probléma, hogy a szőlőért a borászatok csupán a nagyon gyenge termő­években fizetnek annyit, hogy a csak szőlőtermesztéssel foglalkozó gazdák abból szép jövedelmet érhessenek el. Ugyanakkor e lap hasábjain évről évre leírjuk, hogy a csemegeszőlő ára a duplája-háromszorosa a borszőlőének.

A boltokban csak ősszel lehet hazai termésből származó csemegeszőlőt venni, az is zömében saszla, majd aztán 600–1500 forintért megjelenik az import. Vajon mi az oka, hogy itthon nem térnek át többen is a csemege termelésére? A kimondott csemegefajták termesztési területe alig néhány száz hektár. A technológia adott, nem kell sokkal másabb tudás sem, igaz, a termés hosszabb idejű tárolása elképzelhetetlen hűtőkapacitás nélkül.

Hogy mire képes az időjárás, azt jól mutatja a szeptemberi aszály, melynek hatására a termés 10-20 százalékkal csökkent. Kétszer- négyszer nagyobb mértékben kevesebb így a szüretelni való, mint az idén is meghirdetett, uniós támogatással segített, kompenzált zöldszüret hatására (aminek a célja az volt, hogy kevesebb szőlő terhelje a túltermeléssel küzdő borászatokat).

A szüret most a közepén tart. Nagyon magas cukorszázalékkal lehetett a mustot préselni, az igazi, nagy vörösborokat adó, nagyon jó minőségű fajtákat szedik, és az aszúsodásra sincs panasz. Néhány év múltán akár kiemelkedő évjáratként is emlegethetjük majd az ideit.

Összességében a szőlészek, borászok úgy várják, hogy 2020-ban 350-360 ezer tonna szőlő terem, amelyből 2,2-2,5 millió hektó bor készülhet. Elmarad ugyan az utóbbi évtizedben megszokott 2,7-2,8 milliótól, de a túltelített borpiacon ez most nem okoz nagy gondot.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.