Bevált a rendszer, harmadára csökkent a jégkáros terület

Már az első évben behozta az árát, az országossá kiterjesztett jégkár-elhárító rendszer. Több milliárd forintnyi kártól mentette meg csak a mezőgazdaságot az évi kevesebb mint 2 milliárdba kerülő, májustól szeptemberig működő védekezés.

GazdanetO. Horváth György2018. 12. 08. szombat2018. 12. 08.

Kép: Rozsály, 2016. június 21. A lehullott jégdarabokat mutatja egy lakos Rozsályon 2016. június 21-én. Tizenhárom szatmári településről érkeztek kárbejelentések a vihar és jégeső miatt, a térségben több mint hétszáz ház rongálódott meg. A viharban senki sem sérült meg. MTI Fotó: Balázs Attila, Fotó: Balázs Attila

Bevált a rendszer, harmadára csökkent a jégkáros terület
Rozsály, 2016. június 21. A lehullott jégdarabokat mutatja egy lakos Rozsályon 2016. június 21-én. Tizenhárom szatmári településről érkeztek kárbejelentések a vihar és jégeső miatt, a térségben több mint hétszáz ház rongálódott meg. A viharban senki sem sérült meg. MTI Fotó: Balázs Attila
Fotó: Balázs Attila

Az országos jégkármérséklő-rendszer üzemelésének első évében 70 százalékkal kisebb területre jelentettek jégkárt a gazdálkodók, amivel több milliárd forint kárt előzött meg csak a mezőgazdaságban a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által működtetett hálózat. A talajgenerátorok a védekezési szezonban országosan átlagosan 87-szer léptek működésbe és 479 órán keresztül üzemeltek.

A gazdálkodók idén 22,5 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami 70 százalékkal alacsonyabb a tavalyinál, és közel 50 százalékkal marad el az elmúlt 5 év átlagától. A jégkár aránya a bejelentett mezőgazdasági káron belül 13 százalék volt, míg tavaly ez az érték elérte a 37 százalékot is. Az elmúlt 5 év átlagához viszonyítva pedig ez a szám kevesebb mint a felére csökkent. „Ugyan ezek még csak a bejelentett károk, a tényleges kárkifizetésekről csak jövőre rendelkezünk majd adatokkal, de nyugodtan megállapíthatjuk, hogy az országos jégkármérséklő-rendszer első évében már több milliárd forint kárt előztünk meg, csak a mezőgazdaságban” – húzta alá Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a jégkármérséklő-rendszer évértékelő sajtótájékoztatóján.

A május 1-én a NAK üzemeltetésében elindult országos jégkármérséklő-rendszerben a védekezést végző talajgenerátorokat a május elejétől szeptember végéig tartó védekezési szezonban országos szinten átlagosan 87-szer kapcsolták be. A generátorok, szintén országos átlagban 479 órán keresztül üzemeltek. Ebben a mutatóban Bács-Kiskun megye a csúcstartó közel 640 órával és 107 bekapcsolással, a lista végén pedig Győr-Moson-Sopron megye szerepel 360 órával és 65 bekapcsolással.

A megelőző, viharokban gazdag 2017-es év után 2018-ban nyugodtabb nyárra lehetett számítani, azonban erre a természet alaposan rácáfolt. Idén az elmúlt 30 év legzivatarosabb tavasz végének és nyarának voltunk elszenvedői. Ezt jól mutatja a villámlások száma, amely májustól szeptemberig a tavalyi, extrém évhez képest is további 4 százalékkal nőtt, és átlépte a 2,9 milliót. Ez majdnem kétszerese volt az elmúlt 4 év átlagának. Mindennek meteorológiai hátterében az állt, hogy a frontok távol maradtak a hazánk térségétől, és jelentősen megnőtt a száma a lokálisan, rövid idő alatt kialakuló, nagy mennyiségű csapadékot okozó zivataroknak.

Ezek is érdekelhetnek