A KORÁBBI ÉVEKBEN kétszáz forintot is kaptak a termelők a telepített bodza kilójáért, az idén meg már százat sem akarnak adni érte. Sőt szeptember első napjaiban az Alföldön teljesen leállt a felvásárlás.

Csetecsata: visszaüt a feketézés

– Aki nem szedte le korán, minimális beltartalmi értékkel a bodzát – másik nevén a csetét –, annak az idén a fán marad a termése – mondta Kornóczi János keceli falugazdász. Nem érti, mi történt, mert tavaly óta alig növekedett a telepített terület. Ha akkor tudtak csaknem 200 forintot adni érte, hogyhogy az idén meg nem?

– Fogalmam sincs, kik és milyen megfontolásból mozgatják a szálakat – közölte a falugazdász. – Én csak a termelői oldalt látom, a gazda pedig ki van szolgáltatva az átvevőknek. Innen az sem látszik, hogy a külföldi piac dugult-e be, vagy csak spekulál valaki. Hiszen a gyűjtött bodzáért még az idén is 180 forint körüli árat adtak.

– Nem követik, hová indul a bodza, miután leadták?

– Nem tudjuk, merre megy tovább a kamion, amelyikre a tőlünk átvett árut felrakják. Nem kötik az orrunkra, de nem is tartozik ránk. Az a lényeg, hogy kifizessék az árát.

Kecelen az elmúlt években 500 hektáron telepítettek bodzát. A szőlőterület a kisváros határában 2100 hektár körül stagnál, a termés kilójának már évek óta 60-80 forint az ára. Van még több mint 300 hektár meggy és 400 hektár szilva. Az utóbbi kettőt ebben az évben is remek áron adták el. Korábban a bodza is olyan jó pénzt hozott, hogy önerőből telepítették újabb és újabb területeken.

– Nincs a termelőknek valamilyen szövetsége, szövetkezete, amelyik az érdekeiket képviselné?

– Nem tudok róla.

Az interneten hirdette részlegesen biotermelésű bodzáját a keceli Szendrei Ádám. Mivel telefonszámot is megadott, felhívtam.

– Kecelen szerencsére több átvevő is van, korábban oda adhattuk a bodzát, ahol többet kaptunk érte. Írásos szerződés nélkül lehet leadni náluk. Papírozni kell, de nem muszáj vállalni, hogy oda adjam le az összes termést.

– Nem jelentene biztonságot, ha előre kötnének szerződést?

– Régebben a szilvával jártunk úgy, hogy leszerződtünk, de nagyon lement az ára, mégis kénytelenek voltunk ott leadni. Szerintem jobb, ha nincs előzetes egyezség.

Bár az „arany háromszögben” nem tudják vagy nem akarják tudni, igenis van szakmai szervezete a bodzásoknak: a Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete (Botész), amely 1999-ben alakult, jelenleg mintegy 150 tagot számlál, központja a Fejér megyei Válon található.

– A gyárakkal hosszú távú szerződéseink élnek fix árakra, van, amelyik négy évre előre szól – tájékoztatott Csizmadia György, a Botész igazgatója. – Sajnos a termelők 5 százalékával nem lehet szerződést kötni – nemhogy négy, de az adott évre sem. Nem akarnak adatot szolgáltatni sem a termőterületről, sem a mennyiségről. Orgoványban mondta nekem az egyikük, hogy szállítana nekünk, csak az a baj, hogy a Botésznek számlát kell adnia.

A bodzát élelmiszer-színezéknek használják, illetve a joghurtokba tesznek fagyasztott bodzaszemeket. A piac nem korlátlan, a gyárak csak annyi alapanyagot vesznek, amennyi késztermékre szerződést kötöttek. A 2008-as pénzügyi válság óta keveset készleteznek. Mivel a termelés és a felvásárlás nem átlátható, a piaci zavarok szükségszerűen bekövetkeznek.

– 2003-ban még mi adtuk el a hazai bodzatermés 95 százalékát. Foglalkozunk szaktanácsadással, fajtanemesítéssel, tápanyag-gazdálkodással, s persze szervezzük az értékesítést – magyarázta Csizmadia György. – Pár év után a termelők jelentős része kilépett a Botészből, mert ezekre a célokra nem voltak hajlandók kilónként 4-5 forintot a szövetkezetben hagyni. Időközben nagyon leesett az alföldi szőlő felvásárlási ára, az Európai Unió pedig támogatást adott a kivágására. Kiskőrös, Kecel, Soltvadkert környékén felvették a kivágási támogatást, és bodzát telepítettek a szőlő helyére. Nem kell neki támrendszer, 150-200 ezer forintból kijön a szaporítóanyag egy hektárra. Meg lehetne nézni, hogy az új ültetvények rendelkeznek-e egyáltalán telepítési vagy az öntözéshez vízjogi engedéllyel? Az elmúlt években szép pénzt szedtek be a termelők – vajon hány forint adót fizettek utána? Mennyi áfát fizettek be a felvásárlók, közvetítő kereskedők a költségvetésbe?

Az idén 15-20 százalékkal kevesebb bodzát vásárolnak fel a gyárak, mint tavaly. Igaz, hogy aszályos, rossz esztendőben járunk, de a túltelepítés miatt már most termékfelesleg keletkezett. Ráadásul csaknem 2 ezer hektár bodza még ezután fordul termőre. Az pedig „a 22-es csapdája”, hogy amit az idén átvettek, az is idő előtt letépett, éretlen, rossz beltartalmi értékű áru. Azért szedték le így, mert az idény elején mindig magasabb az ár. Hogy mi lesz a folytatás? Csizmadia György szerint remélhetőleg megáll az ész nélküli telepítés. A termés egy része a fákon marad. Két-három év alatt a nem gondozott ültetvények leromlanak. A területek egy részét bejelentették az agrár-környezetgazdálkodási (akg) támogatási rendszerbe, így hektáronként mintegy 300 ezer forint uniós támogatást kapnak a termelők. Tíz hektárból szépen meg lehet élni akkor is, ha nem adnak el róla egy kilót sem. Az akg-ciklus 3 év múlva jár le, akkor visszatérhet az egyensúly: a bodzafák egy része tűzifaként végzi.

– Mi nem akkurátus sváb nép vagyunk, az egész zöldség-gyümölcs piacon ügyeskedünk. Ez így önbeteljesítő önbecsapás: aki megégette magát, az sem tanul a piaci válságokból, hanem mást hibáztat, de ő maga továbbra is ugyanúgy viselkedik – mondta az igazgató.

– Nem lehet, hogy azért, mert így éri meg?

– Nézze meg azokat az országokat, ahol szabályozott a piac és a szereplők nem átverni akarják egymást: ők jutottak messzebbre vagy mi? 

(Lapzártakor újra volt felvásárlás – kilónként 50 forintért.)
 

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.