Egyre feszültebb a helyzet: gombatámadás várható

Elsőként vegyük sorra, ami már látszik a fákon, bokrokon, zöldségeken. Leginkább a múltkoriban is említett levéltetveket szúrhatjuk ki, illetve már a kártételük is látványos. Szinte nincs olyan növényfaj a kertben, amin ne találnánk meg a kolóniákat alkotó kicsi rovarokat. Akad a cseresznyén, a meggyen, van a körtén, az almán, a szilván, visszatértek a ribizkefélékre is. Talán csak a most leveleit bontó dión nem látni a nyomukat, de fellelhetők a kajszin és az őszibarackon is. A lassan erősödő sárgarépa és petrezselyem tövében is a hangyák szorgosan hordozzák őket.

Egyébként jó védekezési módszer – bár most még a tetvek szárnyas, tehát röpképes alakjaival találkozni –, ha megakadályozzuk, hogy a hangyák felmásszanak a fákra és ott ágról ágra járva, a tetveket magukkal cipelve újabb és újabb hajtásvégekre telepítsék azokat. Ehhez elég az úgynevezett egérragasztó szerből vékony csíkot húzni a fa törzsén, s a hangyák visszafordulnak. Ez néhány hétig biztonságot ad.

Bár az elmúlt másfél hét hűvösebb időjárása sem kedvezett, a melegedéssel együtt a szőlős és gyümölcsös, sőt a zöldségtermesztő gazdák is számolhatnak a lisztharmat, a peronoszpóra kártételével. Ezért nem árt az esős napok között egy olyat kifigyelni, amikor legalább 2-4 órán át nem esik és permetezni lehet.

Az almán, a körtén a lisztharmat mellett már a varasodásos gombabetegség is megjelenik, ahogy a nyár végi cseresznye- és meggylevél-pusztulást, -hullást okozó blumeriellás levélfoltosság ellen is most kell megelőzésképpen permetezni. Ezt e két gyümölcs esetében a cseresznyelégy elleni rovarirtózással is egybeköthetjük – az élelmezésügyi várakozási idők és az érés várható idejének figyelembevételével.

A peronoszpóra elviheti a hagymafélék termését is: az e fajokat támadó gombafélék általában a hűvösebb időt kedvelik, mint ahogyan igaz ez a zöldborsóra is. A kontakt, de felszívódó szerek rendelkezésre állnak a gazdaboltosoknál.

A melegebb idő persze kedvez a bakteriális fertőzéseknek, bár ezek közül az almafélék tűzelhalását okozó faj már nem igazán támad. Majd a paprika-, paradicsom- és burgonyaféléknél kell számolnunk baktériumok okozta bajokkal, de ezek ellen általában a rezes készítmények is hatékonyak.

Tehát a sok jót hozó csapadék és a várható melegedés egyre feszültebb növényvédelmi helyzetet teremt. Általában igaz, hogy ha látjuk valamely kórság jeleit, akkor már csak leginkább kármentést végezhetünk. Érdemes hát figyelni és kihasználni azt a kevés időpontot, amikor felszáradt a növényzet, nem várható legalább fél napig eső, nincs szél – irány a kert, lehet védekezni!