Együnk minőségi ételt, hazai alapanyagokból!

Hétéves fejlesztési tervet dolgozott ki az agrártárca az érintettekkel közösen. Ennek alapján 2021–2027 között a hazai élelmiszeripar kilenc fő területén céloztak meg irányított fejlesztéseket, s ezen belül összesen 40 támogatási formát, lehetőséget teremtenek meg uniós és hazai forrásokból.

GazdanetO. Horváth György2020. 02. 18. kedd2020. 02. 18.

Kép: Új Mezö Kft. Egyházasdengeleg tejtermelö vállalkozás, palackozás üzem 2011.01.12. fotó: Németh András Péter, Fotó: Nemeth Andras Peter

Együnk minőségi ételt, hazai alapanyagokból!
Új Mezö Kft. Egyházasdengeleg tejtermelö vállalkozás, palackozás üzem 2011.01.12. fotó: Németh András Péter
Fotó: Nemeth Andras Peter

Legfőbb cél a feldolgozás hatékonyságának növelése, mert ma ez az egyik gyenge pontja a szektornak: külföldi vetélytársaink rendre olcsóbban és jobb minőségben állítanak elő termékeket. Az élelmiszer-feldolgozás fejlesztése elengedhetetlen, mivel a mezőgazdaság egyre jobb minőségben képes kiszolgálni az igényeit.

Cél, hogy az alapanyagok nagy része idehaza maradjon, itt legyen belőle kész vagy félkész termék. Ezzel többletértéket lehet előállítani, s nem mellékesen hazai munkahelyeket teremteni. Az sem utolsó szempont, hogy e cégek folyamatosan megbízható és kiszámítható felvevőpiacot teremtenek a mezőgazdaságnak.

Minderről Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára beszélt egy szakmai rendezvényen. A sza­bályozást érintve megemlítette a Magyar Élelmiszerkönyv felülvizsgálatát is, ami évek óta napirenden van, s rendre pontosítják, szigorítják az egyes termékkörök elvárt minimális minőségi előírásait.

Ennek köszönhető, hogy már évek óta csak a magas, valódi hús­aránnyal rendelkező termékeket lehet például virslinek vagy parizernek elnevezni, de szabályozták a kenyér­félék kötelező beltartalmi adatait is.

Most éppen a trappista sajt jön sorra: remélhetőleg végérvényesen eltűnnek a trappistának csúfolt után­zatok. A feldolgozóágazatra ráfér a támogatás, amely 360 milliárdot tett ki az utóbbi hat-hét évben, még akkor is, ha tavaly az üzemi nyereség 15 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, s az ötéves visszatekintés már 50 százalékos növekedést mutat.

Remélhetőleg végérvényesen eltűnnek a trappistának csúfolt után­zatok.

Hogy a következő hét évben mennyi támogatást nyerhet el a szektor, az nagyban függ a ma még kialakulatlan uniós agrár-, vidékfejlesztési és kohéziós politikától.

Leginkább a kis- és mikrovállalkozásokat érinti a megújítás, mivel a nagy cégek, melyek a 4500 élel­miszer-ipari cégnek csak a tizedét teszik ki, a termelés 80, az export 90 százalékát tudják magukénak, s nem mellékesen az ágazati dol­gozók 90 százalékát foglalkoztatják.

A hazai élelmiszer-ellátás fontos eleme az ellenőrzés: ezt segíti, hogy 8 milliárd forintból új központi laborbázist kap az élelmiszer-biztonsági hatóság.

Ezek is érdekelhetnek