Az utóbbi években egyre több érmelléki gazda termel zöldséget magyarországi konzerv­gyárak és hűtőházak számára. Erdélyi gazdatársulások híján a terményt felvásárló kelet-magyarországi szövetkezetek gazdaintegrációt vállalnak több partiumi település.

Együttműködés határon innen és túl

Jó ideje természetes jelenség a magyar–román határ két oldalán fekvő települések lakói számára, hogy sokan a szomszédban dolgoznak, számos cég a határ túloldalán működő vállalatokkal kereskedik. A határon átnyúló gazdasági együttműködés egyik fontos területévé vált a mezőgazdaság, amint azt az érsemjéni Bányai Le­vente agrárvállalkozó példája bizonyítja.

A Kazinczy Ferenc szülőfalujaként ismert határ menti településen jött létre 2013-ban a Szabolcs-­Szat­már-Bereg megyei Ga­csály Tóhát Szövetkezetének munkapontja, amely száz ér­melléki uborkatermesztő gazda munkáját integrálta. A több partiumi falu zöldségtermesz­tését, illetve a felvásárolt kon­zerv­uborka Ma­­gyar­or­szágra történő exportját az informatikusból agrárvállalkozóvá vált Bányai Levente felügyeli egy mezőgazdasági szakemberrel. 2015-ben az uborka felvásárlási árának a csökkenése miatt több erdélyi termelő visszalépett, később azonban újraépült a ke­let-­magyarországi hűtőházak és konzervgyárak megbízható piacára támaszkodó érmelléki termelői hálózat.

Az érsemjéni agrárvállalkozó szerint szövetkezeti háttér nélkül egyre nehezebb a zöld­ségtermesztő gazdák fenn­maradása. Romániai áru­házláncokba nem tudnak bekerülni, a nagyvárosoktól távolabb eső településekről nehéz a piacolás, helyi zöldség- és gyümölcsfeldolgozó ipar pedig alig létezik Erdélyben.

– Számunkra kedvező a magyarországi szövetkezettel való együttműködés, hiszen a gazdákkal kötött szerződés keretében biztosítják a palántát, a növényvédő szereket, az uborkaindák felfuttatására szolgáló hálót, az egyéb fogyóanyagokat, emellett jó a felvásárlási ár – magyarázza a gacsályi szövetkezet érmelléki megbízottja.

A jelenleginél azonban jóval több friss zöldséget tudnának a magyar hűtőházaknak szállítani, ha volna elegendő gazda a kertészkedésre. Bányai Levente szerint a rendszerváltás után Erdélyben sokakkal annyira megutáltatták a mezőgazdaságot, hogy egyre kevesebb gazda vállalja. Inkább elszegődik ipari munkára, mint hogy zöldséget termeljen.

Ennek oka többek között abban keresendő, hogy az elmúlt harminc évben a román állam semmilyen módon nem segített egy hűtőházépítési program elindításában. Ezek hiányában a mezőgazdaságnak ez az intenzív ágazata kiszolgáltatott helyzetbe kerül. A ma­­gyarországi szövetkezetek a hiányzó érmelléki szövetkezeti integrációt igyekeznek pótolni olyan gazdák számára, akik a zöldségter­mesztésben fantáziát látnak.

A hét hektáron intenzív zöldségtermesztéssel foglalkozó Bányai család abban reménykedik, hogy az idén Bihar megyében is pályázhatnak a magyar kormány által finanszírozott Erdélyi Gazdaságfejlesztési Program keretében meghirdetésre kerülő gazdatámogatásra. A 25 százalékos önrész mellett megpályázható húszezer eurós keretből fóliasátraikat bővítenék.

A magyarországi felvásárló többféle paprikafajtát kér, ami az uborkatermesztés mellett szintén jó üzletnek ígérkezik. A vállalkozó azt tartja, hogy az Érmelléken megtermelt legtöbb zöldségfélét jobban megéri a határon át Magyarországra szállítani a konzervüzemekbe, mint Erdélyben keresni rá vevőt. Abban bízik, hogy az erdélyi mezőgazdaságban is megtörténik a generációváltás.

– A kezdő gazdákban bízom, akikben nincs meg az idősebbek pesszimizmusa. Tapasztalataim szerint a fiatalok értik az idők szavát, akarnak tanulni, nem idegenkednek az új technológiáktól, amelyek alkalmazása nélkül valóban nem éri meg zöldséget termelni – összegzi a váltás szükségességét Bányai Le­vente.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.