Az oroszok és Dél-Amerika, valamint Kína mozgatta a gabonaárakat az utóbbi hetekben. Az első két térség a kínálat szűkítéséről beszámoló döntéseket, illetve híreket adott közzé, az ázsiai ország pedig egyre nagyobb keresletével tornázza fel az árakat.

Folytatódik a piaci árverseny

Néhány hete beszámoltunk arról, hogy egy év alatt jó harmadával drágult a hazai gabona. Azóta tovább folytatódott a piaci versenyfutás: az itthoni malmok, takarmánykeverők is versengenek az áruért, már csak azért is, mert külföldi vevők is viszik a magyar terményt.

A kukorica futotta a legnagyobb kört, mára 50 százalékkal magasabb az ára, mint egy évvel korábban. A kalászosok átlagosan 30 százalékkal drágultak.

A helyzet több tényező miatt alakul így, és várha­tóan egészen nyárig, az aratásig sokat nem is változik. Az oroszok döntöttek a közelmúltban: export­adóval sújtják a külkereskedőiket, ezzel próbálják letörni a belföldi árakat, amelyek túl magasak voltak ahhoz, hogy az egyre növekvő árszint ne okozzon helyi társadalmi feszültséget a kenyér­ellátásban, takarmányozásban.

Így viszont a világ legnagyobb búzaexportőrének számító Oroszország mesterségesen csökkentette a nemzetközi kereskedésbe kerülő gabona mennyiségét.

A terméskilátásról szóló hírek sem jók az északi féltekén lévő területek vetéseiről, és a dél-amerikai várható kukoricatermés sem ígér nagy hozamokat. (Emiatt Argentína e hónap végéig letiltotta a kukorica kivitelét az országból.) Eddig nem cáfolták azokat a híreket sem, miszerint a kínai importigények akár megduplázódhatnak idén, illetve a következő években. Ez teljesen átrendezheti az eddigi világpiaci mozgásokat.
A magyar piac is reagál minderre: január végén – áfa és szállítási költség nélkül – 31 százalékkal volt magasabb a termelői ár az egy évvel korábbinál. Január végén átlagosan 70 ezerért adták el az étkezési búzát, 65-67 ezerért a takarmánybúzát és 65 ezerért a tengerit. Utóbbi 49-50 százalékos ugrást jelent. Persze az árnövekedésben az is szerepet játszik, hogy egy év alatt 10 százalékot vesztett értékéből a forint.

Beárazták a vetőmagot

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács meghirdette a tavaszi kalászos vetőmagok tájékoztató árát, ami átlagosan nettó 111 ezer forint tonnánként. Ez a tavaszi árpa, valamint a tavaszi zab II. szaporulati fokú csávázott, zsákolt vetőmagjaira érvényes.

Mindkét fajból, illetve az egyes fajtákból elegendő készlet áll rendelkezésre, feltételezve, hogy a tavalyi vetési szándékok az idén sem változnak, nem nő nagyot a kereslet. Az elmúlt évben egy tonna tavasziárpa-vetőmagért átlagosan 107 ezer forintot fizettek, a zabvetőmag átlagosan 114 ezer forintba került.

 

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.