Háromgólos hátrányból állt fel a Ferencváros, döntetlen a Diósgyőr ellen
nemzetisport.hu
Domonyvölgyben a Budaházi házaspár először magának akart biodinamikus módszerekkel vegyszermentes zöldséget termeszteni. Ma már piacra viszik a gyönyörű árut, és szívesen osztják meg másokkal harminckét év tudását és tapasztalatát.
Paprikát és paradicsomot kötöztek fel, öntöztek, kigyomlálták a szőlő tövét – a kertből jönnek éppen. Hattól kint dolgoztak, most tíz óra van. A fóliában ilyenkorra már fölmelegszik a levegő, s vigyázni kell: Antalnak magas a vérnyomása, és mindketten közel járnak a nyolcvanhoz. A napot szépen beosztják, s a kertet biodinamikus módszerekkel művelik.
Ennek lényege, hogy a gazdaságra egyedi organizmusként, élő szervezetként tekintenek, ahol minden összhangban működik: a kozmikus ritmusok, a talaj, a növény, az állatok és az ember. Úgynevezett biodinamikus preparátumokat használnak: a föld a talajba juttatott trágyaoltó, humusz- és kvarcliszt-készítménnyel veszi fel a napból és a holdból jövő kozmikus erőket. Ezek adják vissza a termőképességét, és az így nevelt növény is más: a Budaházi gazdaságban megtermelt paprikának, paradicsomnak és minden növénynek más az íze, illata, zamata.
Miután 1963-ban összeházasodtak, Katalin szülőfalujában, Pusztamonostoron éltek, ahol a testvérével közösen művelték a 2000 négyszögöles kertet. Antal ács-állványozóként dolgozott, Katalin emberekkel foglalkozott, többek között volt könyvtáros is. A munkájuk miatt a nyolcvanas évektől Budapesten laktak. De hiányzott nekik a föld, amit korábban oly szeretettel műveltek.
Aztán 1989-ben megvásárolták itt, a Gödöllő melletti Domonyvölgyben az ezer négyzetméteres telket, hogy az egészségük érdekében vegyszermentes zöldséget termeljenek. Három év múlva eladták a budapesti házukat, és végleg kiköltöztek. Sokáig még munka mellett művelték a kertet. Kutat fúrtak, kapáltak, trágyáztak, öntöztek – elindult a Budaházi Biodinamikus Kertészet.
Növényeiket az öngyógyító kiskertek elvei alapján ültették. Ma is csak szerves trágyát használnak, és nagy gondot fordítanak a növénytársításokra: a káposztafélék közelébe ültetett zeller, koriander vagy borsikafű például riasztja a káposztalegyet – magyarázza Katalin.
Később megvették a szemben lévő két telket is, így ma háromezer négyzetméteren gazdálkodnak, ebből hétszáz négyzetmétert foglalnak el a fóliasátrak. Az első telken van egy fűthető, majd’ hetven négyzetméteres palántanevelő. A hozzá használt földet (trágya- és növényi komposzt, hansági tőzeg keveréke) ősszel készítik, hogy februárig összeérjen.
A palántákat speciális zsurlófőzettel locsolják, amíg a májusi fagyok múltával ki nem ültetik őket. Például a cékla, a padlizsán vagy a hagyma a szabadföldben nevelkedik. De a paradicsom és a paprika, s náluk a szőlő vagy a rozmaring – bokrai csaknem másfél méter magasra nőttek – is a fólia alatt érzi jól magát.
– A gyapottok-bagolylepke hernyója sok kárt tud csinálni – mutatja Antal a sorok közt a csapdákat. – Volt, hogy a paradicsomtermés hatvan százaléka a komposzton végezte. Ellenük ma már fürkészdarazsakkal védekezünk. De minden évben van valami, amivel addig még nem találkoztunk.
A vegyszerek és a műtrágyák megölik a földet – magyarázzák. Azok a termények, amelyeket nem így termelnek, egyre keresettebbek. A budai MOM Ökopiacon – az ország legnagyobb biopiacán –, ahová hetente viszik az árut, az ő standjuk az elsők között ürül ki.
Hat évvel ezelőtt megkapták a Demeter (ellenőrzött és tanúsított gazdálkodók) elismerést, az egyik legrégibb és legszigorúbb, nemzetközileg is elfogadott biominősítést. Három év kell ahhoz, hogy valaki átálljon a biodinamikus gazdálkodásra, és hét-tíz esztendő, mire a talaj visszanyeri a termőképességét. Türelem kell ehhez, de a mezőgazdaságban mindig szükség volt erre – hangsúlyozzák.
Mindemellett folyton tanulni kell. Minden évben elmennek a gödöllői egyetem (ma Agrár- és Élettudományi Egyetem) biodinamikus képzésére, naponta lapozzák a módszer atyja, Rudolf Steiner könyveit. Tudásukat továbbadják másoknak. Két lányuk, három unokájuk és három dédunokájuk van, akik örömmel szorgoskodnak a nagyszülők kertjében. Szívesen jönnek diákok is, mert itt a gyakorlatban láthatják, amit eddig talán csak a könyvekből ismertek.
Asztalukon ott a Maria Thun készítette vetési naptár, amelybe részletesen bejegyzik, mit csináltak aznap a kertben. A naptár alapján vetik el a növényeket levél-, termés-, virág- és gyökérnapon. Ha például az utóbbin ültetik el a répát, akkor a gyökér szépen fejlődik. Szinte mindent kézzel munkálnak meg, s nem dolgoznak kesztyűben, mert – mint mondják – így érezheti meg az ember az anyaföld eredendő, ősi, élő erőit. Számukra a kert maga az élet.
– Kigyógyultam a rákból és az utána következő borzalmas gyógyszeres kezelésből, amibe majdnem belehaltam – mondja Katalin, majd együtt adják útravalóul: – A gondosan, vegyszermenetesen megtermelt zöldségek az egészséget jelentik, segítenek a betegségek megelőzésében, és gyógyítani is képesek. Mélyen gyökerezik az emberben ez a tudás, a lelkünk mindig tudta. Ha sokat foglalkozunk vele, egyszer a tudatunk is megérti.
nemzetisport.hu
ripost.hu
life.hu
magyarnemzet.hu
bama.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu