Szigorodik a termőföldvásárlás és az élelmiszer-kereskedelem

Módosultak az élelmiszer-kereskedelem szabályai
Az Országgyűlés 353 igen szavazattal, és 1 tartózkodással elfogadta a képviselők által korábban megszavazott, de a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött mezőgazdasági és élelmiszer-ipari beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslatot.

A törvény kimondja, hogy a nagy áruházak – fenntartási költségeik fedezésére – nem kérhetnek úgynevezett polcpénzt a beszállítóktól. Az évente 20 milliárd forintnál nagyobb forgalmat bonyolító üzleteknek nyílt üzletszabályzatot kell nyilvánosságra hozniuk, amelyet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatallal is egyeztetniük kell.

Cél a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek kereskedelmét végző szervezetek, valamint azok beszállítói közötti egyenlőtlen piaci alkupozícióból eredő hátrányok felszámolása és az etikus üzleti magatartás érvényesülésének biztosítása. A törvény általános jelleggel tiltja a tisztességtelen forgalmazói magatartások gyakorlását, s meghatározza, hogy mely forgalmazói magatartások minősülnek tisztességtelennek.

Egy kiskapuval kevesebb
A parlament 353 igen és 1 nem szavazat ellenében hozzájárult a termőföldről szóló törvény európai uniós állampolgárok földtulajdonszerzésére vonatkozó szabályainak szigorításához.

A termőföldről szóló törvény főszabályként rögzíti, hogy külföldi magán- és jogi személy nem szerezhet tulajdonjogot a magyar termőföldben, ugyanakkor azon európai uniós állampolgároknak lehetősége van erre, akik legalább három éve folyamatosan Magyarországon laknak és folytatnak mezőgazdasági tevékenységet. Ennek bizonyítására azonban a múltban elég volt egy, a mezőgazdasági tevékenységet igazoló adóigazolás felmutatása, amit azonban utólagos bevallással is meg lehetett szerezni. A most elfogadott jogszabály éppen ezért előírja, hogy a vásárlóknak környezettanulmánnyal kell bizonyítaniuk korábbi földművelő tevékenységüket.