Tarolt az aszály

Az utóbbi időszakban a rengeteg víz hátráltatja a szántóföldi munkákat. A kombájnok sok helyen napokig állnak, annyira felázik egy-egy felhőszakadás után a talaj.

Másutt a nagy pára- és harmatképződés miatt nem lehet indítani a betakarítást. Holott jó lenne minél előbb behordani a földekről a termést, mert sok szem kipereghet a kalászosokból, repcéből, facéliából egyaránt – arról nem is beszélve, hogy egy-egy eső jelentősen rontja az egyébként sem túl rózsás helyzetű kenyérnek való minőségét.

A búzáról, ahogy halad előre a betakarítás, egyébként is egyre több rossz hír jön. Míg az árpa szinte az egész országban rekord közeli eredményeket hozott – sok helyen 7-9 tonna is termett egy hektáron, országos átlagban meglehet a 6-6,5 tonna – és a minősége is kifogástalan, a búza a várakozásnál gyengébben teljesít. A korábban érő árpának nem ártott, csak használt a júniusban beköszöntött száraz meleg, ám a legtöbb búzafajtát, hibridet károsította.

A még érésben lévő szemek nagy része megállt a fejlődésben, nem telt ki, kényszerérett, beszáradt, aszott lett. Sok a léha mag, magas a rostákon áthulló apró szemek aránya. A minőség is sok helyen kifogásolható, kicsi a sikértartalom, a terülési érték. Vagyis ezekből nehéz jó sütőipari lisztet őrölni.

A mennyiség is számos helyen elmarad a várttól: a 4-5 tonnás hozamok legalább 20 százalékkal kisebbek. A későn jött és túl sok csapadék sem segít már a kényszerérett búzákon.

Ahogy a több mint 900 ezer hektáron termesztett kukorica egy része is későn kapta meg az addig nagyon hiányzó vizet. A növények nem tudtak megfelelő méretűre fejlődni, ugyanakkor a virágzás, a címerhányás és a csövek kialakulása is megkezdődött. E növényeknél a beporzást segíti ugyan a párás levegő, de a méret, a hiányzó zöld- és levéltömeg miatt nem várható jó termés. A szokásos 8 tonnás országos átlagról már most azt mondják a szakemberek, hogy az idén nem érhető el.

Az országot járva igen nagy területeken látni alig bő méteres, de már virágzó kukoricát.

Az országszerte sárgálló napraforgótáblákon kicsivel jobb a helyzet. A növekedésben látható ugyan elmaradás, de e növény képes a kukoricánál lejjebb növeszteni a gyökereit, ezért a mélyebb talajrétegekből is nedvességhez jutni.

A szárazság azonban akkora volt, hogy a napraforgó sok helyütt kicsi maradt – igen vegyes az országos kép, de még táblán belül is nagyok lehetnek az eltérések.