Megszületett a hazai mezőgazdasági kistermelők tevékenységét az utóbbi két évtizedben leginkább átalakító jogszabály. A családi gazdaságokról és az őstermelőkről szóló új törvény sokat segíthet az érintetteknek, kedvező adózást garantál, ugyanakkor sok tízezer adókerülő ügyeskedőt zárhat ki a rendszerből.

Új mezőgazdasági törvény

A jelen gazdálkodási feltételeknek megfelelő működési környezetet, kedvező adózási és adminisztrációs tennivalókat ígér a hazai mezőgazdasági kistermelők számára a családi gazdaságokról elfogadott törvény, amely egyben az őstermelők ügyeit is rendezi. E két kör a legnépesebb agrártermelői réteg: 290 ezer őstermelő és 83 ezer családi gazdaság működik az országban. Jövőre önkéntes alapon mindenki dönthet arról, hogy marad-e őstermelő, illetve őstermelők családi gazdaságát vagy családi mezőgazdasági társaságot hoz létre.

Nagy István agrárminiszter a változtatásokról szólva kiemelte, hogy a kisebb őstermelők számára az adómentességi értékhatárt növelik, ráadásul azt nem terheli személyi jövedelemadó. Ez az összeg az aktuális éves minimálbér ötszörösét kitevő bevétel, vagyis 2020-as érték szerint 9,7 millió forintot jelent. (A méhész őstermelők szja-mentessége a minimálbér tízszeresét elérő bevételig lehetséges.)

Fontos változás, hogy az új szabályozás minden esetben a minimálbérhez köti az értékhatárokat. A legkisebbeknek az éves minimálbér feléig még adóbevallást sem kell készíteniük, ami ebben az évben csaknem 600 ezer helyett 1 millió forintot jelentene. Ezen értékhatáron felül az őstermelők kétféle adózás – az átalányadózás és a tételes költségelszámolás – közül választhatnak.

A kedvezmény az átalányadó választásával is magasabb bevételig lesz lehetséges, 8 millió forint helyett az éves minimálbér tízszeresére nő. Ez idei számokkal cirka 20 millió forint lenne. Ennél nagyobb árbevételnél már tételes költségelszámolásra kell áttérni. Kedvező változás, hogy az adómentes sáv átlépése esetén csak az afeletti összegre vetítve kell megfizetni az adót.

Ráadásul a jövőben az őstermelői bevétel számításánál nem kell figyelembe venni az e tevékenységgel összefüggő támogatás összegét.
Ugyanakkor az őstermelői bevétel része lehet – 25%-os mértékig – a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység (falusi turizmus, mezőgazdasági szolgáltatás nyújtása stb.). Kibővül az őstermelők tevékenységi köre, összhangban a földforgalmi törvényben meghatározott mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységekkel. Az ezekből származó bevétel a teljes őstermelői bevétel 25%-át teheti ki.

Az őstermelők dönthetnek úgy, hogy őstermelők családi gazdaságát hozzák létre. Ehhez legalább két hozzátartozó – tehát rokon – mezőgazdasági termelő közös gazdálkodása szükséges. A kedvezményes adózást lehetővé tevő átalányadózást a családtagok számának és az éves minimálbér tízszeresének szorzatáig tartó bevételig választhatják. Az értékhatár azonban legfeljebb a minimálbér negyvenszerese lehet, ami az idei adatokkal számolva több mint 77 millió forintot jelent.

A jelenlegi családi gazdaságok egy része mára már akkora méretet ért el, hogy érdemes lesz családi mezőgazdasági társasággá (csmg) alakulniuk. A minősítést azon gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat kaphatja meg, melynek tagjai egymással hozzátartozói láncolatban állnak, valamint kizárólag mező-, erdőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytatnak.

Az átminősítést az agrárkamara végzi. E társas vállalkozások tagjai mentesülhetnek a személyi jövedelemadó alól a termőföld használati jogosultságának, valamint a normatív mezőgazdasági támogatás átengedése, továbbá a termőföld-vásárlással kapcsolatos jelzáloghitel törlesztése címén, legfeljebb 50 millió forintig. A csmg tagjai számára a termőföld-adásvételeknél és -haszonbérleteknél kedvező elővásárlási, illetve elő-haszonbérleti lehetőség nyílik.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.