Habár a kajszibarack nem honos a Kárpát-medencében, már évszázadokkal ezelőtt ismert és kedvelt volt az itt élő népek körében.

Ültessünk hazai fajtákat!

A helyi éghajlati és talajviszonyok között különlegesen finom gyümölcsű fajtakörei alakultak ki, amelyek a középkortól kezdve hírnevet szereztek a honi termesztőknek. De kiváló a mai fajták minősége is, így alkalmasak arra, hogy belőlük hungarikum értékű termékek készüljenek.

Mégis sok magyar termesztő külföldi fajtákat használ, mivel korszerűtleneknek, túlságosan kockázatosaknak tartja a hazaiakat.

Ám a nemesítők nem adják fel, és tovább folytatják azt a munkát, amit évtizedekkel ezelőtt Nyujtó Ferenc irányításával kezdtek az idén hetvenéves Gyümölcs- és Dísznövény-termesztési Kutatóintézet jogelődjeinél, azok ceglédi telephelyén. Az ő munkájuk gyümölcse többek között a sokak által ismert Magyar kajszi, a Mandulakajszi, a Rózsakajszi, a Ceglédi óriás és a Ceglédi bíbor.

Virágzó barackágak. Fotó: Kállai Márton

A legújabb nemesítések a közelmúltban, illetve tavaly kaptak állami elismerést. Közös jellemzőjük a jó fagytűrés, a valamilyen fokú betegség-ellenállóság, a jól alakítható koronaforma és természetesen a kiváló minőségű gyümölcs.

A legújabb ceglédi fajták egyike a Nyujtó Ferenc emléke, amelynek kúpos gömb alakú gyümölcse narancssárga húsú, illatos, leves, zamatos.

Fagytűrése kiváló, a sharka vírusra az átlagosnál érzékenyebb, a moníliára kevésbé. A Ceglédi arany nagy gyümölcsű és kiváló termőképességű. Virágai későn nyílnak, fagytűrése jó, a moníliára közepesen érzékeny, a sharka vírussal szemben toleráns.

A Ceglédi bájost jó termőképesség és igen nagy, hosszúkás, ízletes és leves gyümölcs jellemzi. A Ceglédi zamatos közepes termőképességű ugyan, de a sharka vírussal szemben toleráns és a moníliára sem érzékeny. Nagy gyümölcsének húsa kemény állagú, leves, ízletes.

Hozzászólások

Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.