Életveszélyes saláták

A vegyületről tudni kell, hogy bomlásterméke rákkeltő. A szervezet szerint a fejes saláta az egyik legkockázatosabb termék e tekintetben, ugyanis korábbi években is rendre e zöldségféle körül mutatták ki a magyar hatóságok is a legtöbb hibát, ami egyértelműen a termelők fegyelmezetlenségéből - be nem tartott várakozási idő, nem engedélyezett szerek használata stb. - ered.
{p} 2002-ben például a hatóságok a saláták egy százalékában találtak a megengedettnél nagyobb szermaradványt, és nem kevesebb, mint 11,8 százalékukban illegálisan felhasznált, meg nem engedett növényvédő szer nyomaira bukkantak. Nemes Noémi, a Greenpeace kampányszervezője szerint ez azt jelenti, hogy minden nyolcadik fej saláta károsította a fogyasztók egészségét. Ilyen rossz aránnyal sem itthon, sem az Európai Unióban nem találkoztak. A Greenpeace azt a kérdést feszegeti, vajon a magyar agrártárca milyen és hány vizsgálatot végez a fogyasztók védelmére.
{p} Hogyan fordulhatott elő, hogy a salátát olyan növényvédő szerrel kezelték, amely káros az egészségre? - ezzel a kérdéssel kerestük meg Eke Istvánt, az FVM növény- és talajvédelmi főosztályának vezetőjét. A szakember elmondta, hogy a készítmény használatát hazánkban salátára már évekkel ezelőtt betiltották, de ettől még felelőtlen emberek alkalmazhatják. Egyébként a ditio-karbamát hatóanyag-tartalmú szereket az unió számos országában engedélyezik. Hogy mégis permeteztek ezzel, annak emberi mulasztás az oka: a gyártó is hibázhat, amikor a címkén tévesen tünteti fel a kezelhető növényfajt, a termelő is felelős, ha olyan készítményt alkalmaz, amelynek használata tilos.
{p}Az agrártárca felelősségéről a főosztályvezetőnek az a véleménye, hogy nem tudnak odaállni minden gazdálkodó mellé, és állandóan ellenőrizni. Aki piacra termel, annak általában van szaktanácsadója is, különösen, ha ő maga nem képzett, ez nagyon kívánatos. Az agrártárca növény- és talajvédelmi szolgálata rendszeresen ellenőrzi a technológiákat, a zöldségekben, gyümölcsökben található növényvédőszer- maradványokat, és ha a megengedett értékeknél nagyobbakat mérnek, figyelmeztetik a termelőt, gyakrabban ellenőrzik a szállítmányokat, majd bírságot szabhatnak ki. {p}
A közelmúltban tizennyolc primőrtételt vizsgáltak (csak egy volt közülük hazai), és nyolc nem felelt meg az előírásoknak. Amennyiben a megengedettnél több a szermaradvány, és piacon árusítják a portékát, betiltják a forgalmazását, és átadják az ÁNTSZ-nek. Ha már eladták a szennyezett tételt, akkor ki kell deríteni, honnan származott, mert akkor a termelőt felelősségre kell vonni. A legtöbb esetben azonban a kereskedő nem tudja igazolni, honnan származik az áruja, és a kör így bezárul, merthogy a kereskedő nem büntethető. Az FVM már évek óta olyan jogszabályt szeretne alkotni, amely segítségével kezdettől fogva nyomon tudnák követni az élelmiszer útját, és nemcsak a termelőt, hanem a kereskedőt is büntetni lehetne. Ez a jogszabály azonban a társminisztériumok hozzájárulása híján még várat magára.
{p}Ilyen helyzetben mit tehet a fogyasztó? Vagy csak megbízható helyről vásároljon, vagy kerülje az olyan primőröket, mint például a saláta. Ha valaki mégis primőrt vásárol, alaposan mossa meg, amivel - ha meg nem is szüntethető -, legalább csökkenthető a szermaradvány. Jó tudni, hogy a szabad földön termesztett saláta sokkal kevesebb szermaradványt tartalmaz, mint a fólia alatti.
Eke István elmondta azt is, hogy a megyei növény- és talajvédelmi szolgálatok éves munkaterv alapján vesznek és vizsgálnak növénymintákat. Az a törekvésük, hogy nagyobb arányban keressenek fel termelőket, mint árusítóhelyeket, mert akkor még megakadályozható az áru piacra kerülése. Amennyiben egy termelőnél szabálytalanságokat tapasztalnak, húszezertől kétmillió forintig terjedő büntetést szabhatnak ki rá.
{p}Növényvédelmünket az uniós ellenőrzések során rendben találták. A csatlakozásra felkészültünk, előírásaink egy része még az uniósokénál is szigorúbb, de ez nem jelenti azt, hogy néhány területen ne kellene szigorítani. A magyar állapotok sem nem jobbak, sem nem rosszabbak, mint az uniós átlag. A főosztályvezető szerint ebbe nem szabad belenyugodni. Az unióéhoz igazított nemzeti jogszabályban rögzítik, hogy mennyi növényvédőszer-maradványt tartalmazhatnak zöldségeink, gyümölcseink. Több esetben a hazai határértéket enyhíteni, néhány készítmény esetében növelni kellett, csakúgy mint az élelmezés-egészségügyi várakozási időt, csökkentésre szorult az egy idényben elvégezhető permetezések száma, és be kellett tiltani egy-egy készítmény használatát bizonyos növényi kultúrákban.{p}
Hatósági vizsgálatok mintaszámai 2002-2003
(piaci, termőhelyi, export, import)
Növény 2002 2003 
Alma 229 158 
Banán 175 214
Burgonya 66 268
Narancs 222 186
Őszibarack 107 101
Paprika 231 282
Paradicsom 192 223
Saláta 84 124
Üvegházi saláta 98 74
Uborka 172 126
Összesen 3565 3604
Hibás tételek
Hajtatott zöldségeknél általában 5-7 százalék, az összes vizsgált tétel 1-2,4 százaléka