Váltás a fogyasztóvédelemben

{p}A szavatossági igények érvényesítésének sorrendje szintén megváltozott: eddig a hibás terméket csak akkor cserélte ki a kereskedő, ha a javítás nem volt megoldható. Mostantól a fogyasztón múlik, hogy azonnal kéri-e a kifogásolt minőségű termék cseréjét, vagy inkább a javítás mellett dönt. A kereskedő csupán abban az eseten háríthatja el a cserekérelmet, ha az aránytalanul drágább lenne a javításnál.
{p}A száraz jogszabályi keretek megteremtésén tehát túl vagyunk, ám szerencsés volna, ha a fogyasztói és a kereskedői morál szintén igazodna az európai uniós gyakorlathoz: hatósági beavatkozás nélkül, kizárólag az érintett felek belátására van szükség a viták rendezéséhez.
{p}A garanciával kapcsolatos hazai rendelkezések még mindig jóval keményebbek, mint az Európai Unióban szokásosak, mi több, nálunk a jövőben is fennmarad az arrafelé hírből sem ismert kötelező jótállás intézménye.
Míg ugyanis Nyugat-Európában a gyártó és a kereskedő közösen vagy külön-külön határozza meg a jótállás feltételeit, addig Magyarországon jelenleg is egy vastag melléklettel ellátott rendelet rögzíti, hogy mely felsorolt termékekre érvényes az egyéves kötelező jótállás.
{p}Ez a csatlakozás után is változatlan marad, miként a jövőben is érvényben lesz a jótállási jegy mindazokra a termékekre, amelyek az említett rendelet mellékletében szerepelnek. Sőt, a garanciális vállalások érvényesítése tovább egyszerűsödik, mivel többé már nem előfeltétel a pénztári blokk és a garanciajegy együttes megléte, a jótállás csak garanciajeggyel is igénybe vehető.
{p}A fogyasztóvédelmi politika a termékbiztonsággal, a veszélyes áruk kiszűrésével kapcsolatos ellenőrzések, valamint a fogyasztóvédelmi szabályozás hatékonyabbá tételét tűzte ki célul 2006-ig. Létrejött egy határokon átívelő fogyasztóvédelmi "riadólánc": a fajsúlyos ügyekről  az összes tagország értesül. Az új nemzetközi fogyasztóvédelmi szervezetnek Budapesten van a központja.