A pompás vajai várkastély

Pedig a Vayak nem akárkik, őseik már ott harcolnak Zsigmond seregében is. A XIV. század vége felé járunk, az országban teljes a zűrzavar. Többen is tusakodnak a trónért, végül az utolsó Anjou, Károly lesz a király, de őt néhány napos uralkodás után megölik. Pár hónap múlva a volt király hívei tőrbe csalják a gyilkosságot kitervelő nádort, Garai Miklóst meg a végrehajtót, Forgách Balázst. A két főúr derekasan küzd, de legyűrik őket, végül fejüket veszik. Már-már végleges káoszba süllyed az ország, amikor 1392-ben a trónról lemondó királynő férjét, Luxemburgi Zsigmondot választják magyar királlyá. Zsigmond ekkor 19 éves, és fogalma sincs a magyar viszonyokról.

{p} A magyar bárók kihasználják a helyzetet, s a királyi hatalom rovására jelentősen megnövelik a hatalmukat. Jó világuk azonban nem tart sokáig, Zsigmond hamarosan az ország elismert uralkodója lesz. A későbbi nagy király már egészen fiatalon nagy terveket dédelget. Többek között meg akarja állítani a Balkán felől gyorsan terjeszkedő törököt. A Balkán már akkor is balkáni volt, az egymással marakodó kis fejedelemségek nem észlelik a közelgő veszedelmet. Pedig a törökök egyre közelebb érnek Európához, 1365-ben a szultánnak már az európai Drinápolyban (mai nevén Edirnében) van a székhelye.
Negyed század múlva ébred fel Európa. A vallon földön csapatok szerveződnek, és itthon Zsigmond is jelentős erőket mozgósít. A pápa keresztes hadjáratnak minősíti a vállalkozást, s áldást küld Zsigmondnak, a fővezérnek. Az európai hadak 1396 szeptemberében Nikápolynál ütköznek meg az oszmán seregekkel. A vár ostroma két héttel korábban kezdődött, s a védők már-már megadták magukat, de megérkezett a szultán hada. Zsigmond terve az volt, hogy a páncélos lovasságot a segédcsapatok hátában elhelyezkedő szpáhik ellen veti be, a francia lovagok azonban megmakacsolták magukat. Ahelyett, hogy tartalékolták volna erejüket, a segédcsapatokra vetették magukat, s mire elérték a szpáhikat, elfáradtak. Megsemmisítő vereség lett a huszáros roham vége.

{p} Több ezren estek török fogságba, Zsigmondot is csak nagy nehézségek árán tudták kiszabadítani a hívei. Egy szabolcsi nemes, bizonyos Vay Titusz volt a király megmentője, amiért az később, 1418-ban, címert és pallosjogot adományozott a Vayaknak. Tulajdonképpen innen kezdődik a család felemelkedése.
Az országos politikában egészen 1703-ig nemigen játszanak nagyobb szerepet. Ám akkor a szomszédos Felső-Tisza mentén kitör a szabadságharc. Igaz, akkor nem volt az még egyéb, mint néhány megalázott szegénylegény lázadása. De Esze Tamásék mozgalma viharos gyorsasággal terjed, pár hónap alatt lángba borul Bereg, Ugocsa, s hamarosan egy igazi fejedelem, II. Rákóczi Ferenc áll a felkelés élére. Hazatérve Lengyelországból első útjainak egyike Vajára vezet. A várkastélyban fogalmazza meg levelét, amelyben csatlakozásra szólítja fel a kisvárdai várba zárkózó szabolcsi nemességet.

{p} A kiváltságaikat féltő urak azonban nemigen igyekeznek Rákóczi zászlói alá. Nem úgy a Vayak, akik rögtön csatlakoznak, s végig kitartanak a nagyságos fejedelem mellett. Köztük is Vay Ádám volt a leghűségesebb, a vajai generális az utolsó percig ott állt a fejedelem oldalán. A szabadságharc egyik fontos záróakkordja is itt következik be, a vajai várban. Károlyi, a kurucok meg Pállfy, a labancok főparancsnoka itt egyezkedik a békefeltételekről, ami után nemsokára Majténynál "le is töretik a zászló".
És lassan Vajára is homály borul. Majd csak 1896-ban, a millennium évében kerül megint az érdeklődés homlokterébe. Ekkor hozzák haza Vay Ádám hamvait s bővítik ki a kastélyt. Aztán jön az államosítás, a kastély állapota egyre romlik. 1960-ban nyúlnak hozzá először, s Molnár Mátyás hosszú, de végül eredményes kutató-talpaló munkája eredményeképpen megnyitják benne a Kuruc Vay Ádám Múzeumot. Aztán eltelik újabb négy évtized, és néhány kisebb-nagyobb beavatkozás után megkezdődik a várkastély alapos restaurálása.

{p} A kiemelt állami tulajdonú ingatlan felújítására 2000-től a Kincstári Vagyoni Igazgatóság az első ütemben százötmillió forintot fordíthatott. Megerősítik a déli tornyot, helyreállítják a pincerészt, korszerűsítik a fűtést, az elektromos berendezéseket, a régészeti kutatások eredményeként feltárják az eredeti stukkódíszítést, amilyet manapság már csak kevés helyen látni Magyarországon. A második ütem még nagyobb szabásúra sikeredett. Kétszázhúszmillió forint jutott a vár homlokzatának felújítására, a burkolat, az ajtók, ablakok kicserélésére, a díszburkolatra, a díszkivilágításra, a parkosításra. Nem véletlenül mondják a vajaiak: ilyen szép még sosem volt a megint birtokba vett, megfiatalodott kastély. Legalábbis ők még sohasem látták ilyen szépnek.