?Aki vizet tesz a borba, azt a guta üsse orrba!?

Egy hete, a Tiszán csordogáló médiahajón Benedek Fülöp földművelésügyi közigazgatási államtitkár és Kiss László, a privatizációra meghirdetett Tokaj Kereskedőház Rt. vezérigazgatója, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke válaszolt a sajtó kérdéseire, például arra, hogyan érintheti az uniós csatlakozás a hazai borágazatot. Az államtitkár szerint nem ronthat a pozícióján, az unióban éppenséggel új fejlesztési forrásokhoz juthat a hazai borágazat. Kiss László a vámok megszűnésétől a borpiac kibővülését reméli, s azt is, hogy sikerül visszahódítani a korábban elvesztett orosz piacot, ami a borvidék számára kitörési pont lehet.
{p}
Kétputtonyos aszú nincs

Téma volt a megfeneklett szlovák-magyar megállapodás is. Az 1908-as bortörvény szellemében Magyarország első és egyetlen zárt, történelmi borvidékéből 4 százalék tartozhatna a szlovák borvidékhez, ami a jelenlegi 5500 hektáros termőterületet alapul véve 220 hektár. Ezzel szemben Németh Imre szakminiszter nemrég 562 hektárt ajánlott fel szlovák kollégájának. Ám gesztusát a pozsonyi kormány visszautasította. Benedek Fülöp, remélve a mielőbbi megegyezést, annyit fűzött hozzá a patthelyzethez: a vitatott területnagyságon kívül többek között tisztázatlan a két borvidék egységes jogi szabályozása, a névhasználat, a forgalmazás mennyisége. Abban mindenesetre sikerült előrelépni, hogy a tokaji hírnevét rontó kétputtonyos aszút a szlovákok kivonják a forgalomból, és azonos feltételrendszer alapján rögzítik a szőlőművelés és borkészítés elveit.
{p}Miért privatizálják a nyereséges Tokaj Kereskedőház Rt.-t, és mi lesz azokkal a termelőkkel, akiket szerződések kötnek a céghez? Az államtitkár válasza: "Reméljük, hogy a jelenlegi cégvezetésből, a dolgozó és beszállító szőlőtermelőkből összeálló stáb lesz a privatizáció legesélyesebb szakmai és pénzügyi befektetője. Vagyis maguk a helyi gazdálkodók, akik uniós forrásokhoz jutva alapozzák meg a vállalatukat, és garantálják a szőlőfelvásárlás folyamatosságát. A kormány csak a cég piacorientált elemeit értékesíti, kimarad a privatizációból az egykori kutatóintézet, a Rákóczi Pince muzeális borkészlete és a Bormúzeum." Kiss László az egyfordulós, nyílt pályázat kapcsán kifejtette: már tavaly év végén megalakult egy termelői csoport az államtitkár által említett felállásban. Ez az egyszerű gazdasági forma nincs létszámhoz, árbevételhez kötve, a tagok azonban (jelenleg ezer forinttal is csatlakozni lehet) csak szövetkezeten belül forgalmazhatják termésértékük másfél százalékát - de ez nem akkora tétel, hogy visszarettentsen bárkit is.

Kié lesz a Tokaj Kereskedőház?

A történelmi borvidék közel háromezer termelőjéből jelenleg mintegy négyszázan tömörültek ebbe a termelői csoportba, a létszám folyamatosan növekszik. A privatizáció szerinte kikerülhetetlen, mert a "szegény-gazdag, rendkívül lerobbant, de ténylegesen nem rossz gazdasági helyzetben levő Tokaj Kereskedőház" csak ezáltal juthat uniós pályázati pénzhez, ami a jövő technológiai fejlesztéseihez nélkülözhetetlen.
{p}
Világ választja el...

Szombaton Bodrogkisfaludon, ahová először látogatott el a kormányfő, már kora reggel felállították a Guinness-rekord-kísérlethez a sörösládák falécein sorakozó 16 ezer poharat, amelyekben a helyi termelők furmintja sajnálatosan felhígult a szűnni nem akaró esőtől. Illés János is esernyővel strázsálta közpoharakba töltött 2002-es évjáratú borát. A bodrogkisfaludi fiatalember korunk tipikus távmunkása: tököli cég kereskedelmi vezetőjeként gyakorlatilag a nulláról indította borászkodását 1989-ben, ma pedig tíz hektár szőlője, négy pincéje van. Erdőbényei látványpincéje a tatárjárás idején épült, nagytermében sok külföldi vendég megfordul.
- Most jött el a mi időnk - rázza le a vizet az ernyőről -, amikor megfáradt, idős emberek sorra adják el az ültetvényeiket. Igaz, szinte mindegyiket újra kell telepíteni, de megéri. Aki jó bort termel, el tudja adni. Én optimista vagyok. Tegnap este német csoportom volt Erdőbényén, holnap is jönnek.
Nem messze tőle, a világrekord "furmintsoron" Béres Dezső, a helyiek által közismert bortermelő ázik. Egy világ választja el kettejük véleményét. A középkorú férfiborongós hangulatban morog a politikusokra, a bürokráciára, a szőlőprés alá nyomott felvásárlási árakra, és komolyan fontolgatja, hogy felszámol mindent, mert már nem bírja a gyűrődést.
"Az ember nem megy üres kézzel vendégségbe, én meghoztam önöknek az esőt!" - kelt általános derültséget az időközben megérkezett Medgyessy Péter, aki rövid beszéde után (mi másról eshet ebben szó, mint erről a gyönyörű vidékről és a tokaji borról) töltögetni kezdte a furmintsor elejének poharait a 2000-es szőlő hatputtonyos furmintjával. Koccintáskor a helyi kisbíró rázendít: "Hát akkor igyunk, amíg nem lesz még vizesebb! Mert, mint tudjuk, aki vizet tesz a borba, azt a guta üsse orrba!"