Csikósok a Parlamentben

A T. Ház évszázados falai között csikósok, huszárok, lovas élsportolók ültek. Szili Katalin házelnök asszony megjegyezte köszöntőjében, hogy jobban megtelt az ülésterem, mint némelyik hivatalos parlamenti ülésen.

Hazai élet2004. 05. 14. péntek2004. 05. 14.
Csikósok a Parlamentben


Akkor voltak Európa-szerte jegyzett lovaink, amikor a harcászatban még csatákat eldöntő szerepe volt a lovasságnak, s addig volt sok lovunk, amíg a gazdálkodásban szükség volt igavonóra. Amióta viszont a lovassportokban és a szabad idő eltöltésében társunk a ló, azóta a középszer jellemzi a hazai lovaséletet. Vannak jó szándékú kezdeményezések, ám ezek eredmény(telenség)ét jelzi a közmondás: "Annyit ér, mint döglött lovon a patkó."
A remény hal meg utoljára - tartja egy másik szólás. Ennek szellemében alakult egy parlamenti bizottság, amelynek célja - szakértők bevonásával - a nemzeti lovasprogram megalkotása. E munka részeként konferenciát szerveztek az Országházban, inkább vágyainkat, mintsem a ma valóságát tükröző címmel: A ló, mint a vidékfejlesztés motorja.
A konferencia az előadások tartalmában és stílusában is méltó volt az ember legnemesebb hódításához, a lóhoz. Bubik István színművész Nagy László soraival kívánt minden jót a magyar lónak. Fehér Dezső, az egykori Magyar Lóverseny Vállalat nyugalmazott igazgatója hosszasan sorolta társunk szerepét a magyar kultúrtörténetben. Napjainkból pedig Kőnig Róbert grafikusművész életművére utalt, melyben az igényes és elvont lóábrázolás központi helyen áll. A dicső múltra emlékeztek a magyar huszárszellemet felidéző előadások. A huszár hungarikum, a magyar karakter kifejezője.
{p} Lovaink és a hazai vidékfejlesztés összefüggéseiről politikusok és államtitkárok sora beszélt. Mondandójuknak közös vonása volt a feltételes mód. Olyan programok kellenének a lovas turizmus igényes fejlesztéséhez, amelyek valóban képesek kormányzati ciklusokat átívelni, s beépülnek a nemzeti vidékfejlesztési programba. Politikus szájából hangzott el: az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programtól május elsejétől lovas ügyekre is nyerhető támogatás a fejlesztés 45 százalékos mértékéig, maximum kilencvenmillió forintig - ezt nyilván kevesellték a lovas turizmussal és oktatással foglalkozó vállalkozók.
A képzett szakemberek hiánya a hazai lovasélet legégetőbb gondja, ezért az oktatás mindent megelőző feladat. A jó lovász aranyat ér, de rosszat is nehéz találni. A Kaposvári Lovas Akadémiát alkalmassá kell(ene) tenni e feladatokra. A konferencián a legnagyobb figyelem lovas élsportolóink hozzászólásait kísérte. Lázár Vilmos sokszoros kettesfogat-hajtó világbajnokunk szerint állami méneseinknek legjobb lovaikkal a magyar versenyzőket kellene támogatniuk, s nem külföldre eladniuk azokat. Dallos Gyula örökös díjlovagló bajnok végkövetkeztetése szerint az államnak kell zsebébe nyúlnia. Hogy motorja lesz-e a ló a vidékfejlesztésnek, azt még nem tudhatjuk.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek