Fecskefogytán

Csíí népe - ahogy Fekete István nevezi könyveiben a fecskéket - ma már nálunk sem mindenütt szívesen látott vendég. Különösen az emberhez szokott füstifecske, amely házereszek, tornácok alá, istállógerendákhoz tapasztgatja sárból, szalmából, törekből álló fészkét, amelyet egyre több, a portája tisztaságára kényes ember nemes egyszerűséggel lever!

Hazai életKeresztény Gabriella2004. 05. 21. péntek2004. 05. 21.
Fecskefogytán

De hová menjenek szegény fecskék? A falvakban is sorra épülő, szemveszejtő sárgában és tájidegen mediterrán színekben pompázó paloták tulajdonosaihoz semmiképpen! Tisztelet a kivételnek, de ők azok, akik az első folt láttán dührohamot kapnak, és eszükbe sem jut egy kis deszkát illeszteni a fészek alá, ami felfogja az onnan kipottyintott ürüléket. Az osztrákok véleménye is megoszlik a fecskékről. Van, ahol tavasszal alig várják a hazatérésüket, sok helyen viszont színes szalagokkal próbálják elriasztani őket a házaktól. Pedig az Osztrák Természetvédelmi Szövetség szerint már amúgy is vészesen megcsappant a számuk.

{p} Hogy mit lehetne tenni a fecskékért? Az osztrák természetvédők műfészket építenek és helyeznek ki a piszkot felfogó deszkákkal együtt oda, ahol a házigazda ezt megengedi. A fészek "higiénikus elemekből", úgymint homokból, vízből, cementből, speciális agyaggolyócskákból, illetve faforgácsból készül. A szövetség egy betontermékeket gyártó céggel közösen dolgozta ki a korszerű panel fecskelakhely összeállításának technológiáját, amit bárhol fel lehet rögzíteni. Az ötlet a gyakorlatban  is bevált. Magyar természetvédők is alkalmazhatnák e műfészkeket.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek