Romhalmaz vagy lehetőség?

A felszabaduló laktanyák jól segíthetik a települések fejlesztési elképzeléseinek megvalósítását. A volt katonai objektumokat térítésmentesen kaphatják meg az önkormányzatok, s helyben dönthetnek arról, hogy idősek otthonát, lakóparkot vagy éppen fogyatékkal élőket szolgáló központot hoznak létre bennük. A vállalkozók szerint azonban az elidegenítési tilalom megköti azok kezét, akik fantáziát látnak az egykori kaszárnyákban.
Több mint háromszázharminc hasznosítható ingatlan, ezen belül huszonkét laktanya szerepel a honvédelmi miniszter által jóváhagyott jegyzékben - tudtuk meg Németh Béla ezredestől, a Honvédelmi Minisztérium infrastrukturális főosztálya vezetőjétől. A tárca hasznosítási programjában szereplő építményeket és területeket az év második felétől értékesítésre bocsátják, a fennmaradó ingatlanokat pedig megkaphatják az önkormányzatok.  Eddig több mint hatvan település jelezte, hogy átvenne a HM kezelésében levő katonai létesítményt. Ha az igényt támogatja a tárca, a laktanyákat átadja a Kincstári Vagyonigazgatóságnak, végül pedig a kormány dönt róla, hogy térítésmentesen tulajdonba adja-e őket.
{p}Mit kezdjünk a kaszárnyánkkal? - sok városatya töri rajta a fejét. A több éve üresen álló épületek ugyanis igencsak gyatra műszaki állapotban vannak, átvételük esetén jelentős összegeket igényel a felújítás. A még működő meg a közeljövőben feleslegessé váló objektumok használhatóak ugyan, ám ebben az esetben is számolni kell az átalakítás költségeivel.
- Nem partiképes a menyasszony - így kommentálja eddigi erőfeszítéseiket Mezőfi Zoltán, Rétság polgármestere. A háromezer lelkes nógrádi kisváros önkormányzata 2001-ben vette át a két világháború között épült, tízhektáros területen fekvő  laktanyát. A tekintélyes, patinás épületegyüttes mintegy harmincezer négyzetmétert tesz ki. A környék a helybeliek szerint "fantomvárosra" emlékeztet, melyet hiába ajánlgatnak a befektetőknek. Az ötéves elidegenítési tilalom ugyanis kedvét szegi az érdeklődőknek. Terveztek ide kollégiumot, erdei iskolát, oktatási központot, de mindebből még semmi sem valósult meg. A kisváros fejlődését gátolja, hogy mindezen felül több tíz hektárnyi át nem adott honvédségi terület öleli körül - véli a polgármester. Égető gond a lakóterület bővítése, és ezt tartalmazza a rendezési terv is. Az állami tulajdonú termőföldet viszont kezelője, a HM nem adhatja át az önkormányzatnak, csak a Nemzeti Földalapnak, s azon keresztül kerülhet majd vissza a településhez. E jogi eljárás nemcsak bonyolult, de hosszadalmas is.
{p}- Nem tudjuk, sírjunk-e vagy nevessünk, ha ez a nyakunkba szakad - mondja Zsíros István, Boldog alpolgármestere. A község jó öt éve, rögtön a laktanya bezárásakor igényt támasztott a húszhektáros területre. Az utóbbi években azonban a gazdátlanul álló épületek lepusztultak, a falak tövében és a lapos tetőkön fák sarjadtak. A hatvani térségben ráadásul alábbhagyott a beruházási kedv, így a település vezetői bizonytalanok, találnak-e majd befektetőt. Ha a tárcának nem sikerül értékesítenie a boldogi létesítményt, inkább átadja a falunak.
Verpeléten állítólag szántszándékkal verették szét a páncélosezred ötvenes évek elején épült laktanyáját, mert az egri helyőrség attól tartott, hogy ide vezényelik át. Hogy így volt-e, nem tudni, a vandálok mindenesetre még a közműveket is tönkretették, mire a hevesi község önkormányzata 2002 őszén átvette az ingatlant. Sokan megnézték a 17 hektáros területet, köztük a korábbi belügyminiszter is, aki magánbörtönt képzelt ide. A siralmas állapotok visszariasztották a befektetőket; mígnem egy helybeli kötődésű vállalkozó elég bátorságot érzett, hogy belevágjon. Petrény Attila öt évre vette bérbe az egykori katonai objektumot, s vállalta, hogy az év végéig harminc, majd később még húsz munkahelyet teremt. A kaszárnyaépületeket pályázati támogatással szeretnék átalakítani, s ott felnőttoktatási központot, illetve öregek otthonát alakítanának ki. {p}A harckocsitárolók és a hangárok környékén mezőgazdasági parkot hoznak létre (ide már betelepült néhány agrárvállalkozó). Nemcsak a gépeiket tárolhatják itt, de különféle szervizszolgáltatásokat is igénybe vehetnek. Petrény Attila szerint nehezíti a fejlesztést, hogy sem a pályázatokon, sem hitelfelvételkor nem fogadják el fedezetül az ingatlanokat, sokan a jogszabályok megváltoztatására várnak.
Szolnokon már családi és sorházak feledtetik, hogy egykor szovjet katonák lakták az egyik kedvelt városrészt. A területen még az előző kormányzati ciklusban magánbefektető kezdte el a munkálatokat, aki vállalta azt is, hogy megszünteti a környezeti szennyeződést. Most a Mester úti laktanyát és a hozzá tartozó 18 hektárt is birtokba veheti a város - tudtuk meg Botka Lajosné polgármestertől. Az elmúlt években a HM bérbeadással próbálta hasznosítani az ingatlant, megváltozott munkaképességűek dolgoztak itt, illetve állatotthon és mentőkutyás egyesület működött benne.

{p}A Tisza-parti városban jószerével elfogytak a szabad belterületek, ezért az önkormányzat kapva kapott a lehetőségen, hogy megszerezze a kaszárnyát. A jó fekvésű részen lakóövezetet alakít ki, épül itt szolgáltatóközpont, s emellett folytatják a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását.  A katonai területek rehabilitációját uniós pályázatok is segítik. Nyíregyháza nemrégiben nyert csaknem hárommillió eurót, azaz több mint hétszázmillió forintot az utolsó PHARE-előcsatlakozási pályázaton. A támogatás jóvoltából a volt Báthory laktanyában Esély Centrumot hoznak létre a fogyatékkal élők szervezetei számára. Lentiben ugyanezen alap félmillió eurós támogatásával újítják fel a volt katonai létesítményt, Tolna pedig 1,3 millió eurót kapott, amit a huszárlaktanya átépítésére költhet.