Tengernyi búza és tengeri

Tavaly ősszel arról adtunk hírt, hogy idő előtt elfogyott a keresett, jó minőségű és megbízható hozamokat szavatoló búzafajták vetőmagja, azaz viszonylagos hiány alakult ki. A vetésterület a csúcshoz közelített. Az idén 1,152 millió hektárról aratnak búzát a gazdálkodók. A gazdálkodók valami miatt úgy vélték, érdemes búzát vetniük. Ez a valami nem volt más, mint az uniós piacszabályozás biztosította minimális ár, az úgynevezett intervenciós ár, amely novembertől tonnánként 101,31 eurót ér el, s az intervenciós felvásárlási ár 2005 májusáig tartó időszak végére felemelkedik 107,32 euróra. Forintra átszámolva ez - átlagos 255 forint/euró árfolyamon számolva - 25,8 és 27,5 ezer forint. A kamat- és a szállítási-raktározási költségeket levonva belőle egy-két ezer forinttal kisebb árral kell számolni! Ez viszont garantált ár. Olyan, amilyet a rendszerváltás óta nem ismertek a gazdák. S ilyen biztonságos lesz ezentúl a gabonapiac!
{p} Ezt nehéz elhinni, de amennyiben az intervenciós árszint alá csökken a piacon a búza ára, Brüsszel intervenciós felvásárlást hirdet a fenti áron. Igaz, csak minden év novemberétől a következő év májusának végéig terjedő időszakra. Ez azt is jelenti, hogy a termelőknek aratástól novemberig valahol tárolniuk kell a terményt, mivel pedig a magtári kapacitás véges, és sok kistermelő nem rendelkezik ilyen hellyel, feltételezhető, hogy ők kénytelenek lesznek az intervenciós időszak előtt eladni terményeiket az akkor vélhetően kialakuló nyomottabb áron. Ez ellen egy orvosság van: a közraktár. Itt az elhelyezett gabona ellenértékére hitelt is vehet föl a termesztő; igaz, uniós tagként e kölcsönhöz a magyar állam már nem adhat kamattámogatást, ahogy a raktározást sem dotálhatja úgy, mint eddig tette.
Amennyiben a magyar átlagköltségeket és átlagos hozamokat vesszük alapul, kiderül, hogy ez az intervenciós ár átlagos körülmények között már csekély nyereséget is biztosít a termelőnek.
{p}A tavaly őszi vetési kedvet persze az is befolyásolta, hogy a 2003. évi aszály miatt soha nem látott magasságokba szökkent a búza ára, már vetés idején, október elején elérte a harmincezer forintot, és decemberre, az idén februárra meghaladta az ötvenezer forintot is. Naná, hogy mindenki azt gondolta, most jött el a búza ideje!
Azért is vélhetik ezt jogosan sokan, mert a búzatermesztéshez kapott támogatás eléri a hektáronkénti 36-37 ezer forintot. Számoljunk most egy kicsit! Egy hektáron megterem négy tonna búza. Tonnájáért a termelő megkaphat minimum 25,8 ezer forintot. Így a bevétele eléri a 103 ezer forintot. Kiegészíti a 36-37 ezer forint földalapú támogatás. Vagyis a legrosszabb esetben is egy hektár búza utáni bevétel 139-140 ezer forint. Egy hektár átlagos termelési költsége ma 90-110 ezer forint között alakul, ami azt jelenti, hogy a legrosszabb árak mellett is hektáronként minimum húszezer forint jövedelemre számíthatnak a gazdálkodók. S e támogatások évről évre körülbelül ötezer forinttal növekednek hektáronként.
Eljött a Kánaán? Ma nagyon úgy áll, hogy igen. Feltéve, ha a gazdálkodó megfelel bizonyos feltételeknek. Mert az intervencióban csak az vehet részt, aki regisztráltatta magát, és akinek a termőterületét nyilvántartásba vették. Azt sem árt tudni, hogy intervencióra minimum nyolcvantonnás tétel ajánlható fel, méghozzá a minimálisan megállapított minőségi követelményeknek megfelelő terményből.
{p}Egy dolgot viszont már ma leszögezhetünk - noha még egy hónap van az aratás kezdetéig -: olyan ára, mint tavaly volt, az idén nem lesz a kenyérnekvalónak. Ugyanis csúcstermés várható, legalábbis az utóbbi három év aszályos időjárása után mindenképpen csúcsot döntenek a kalászos gabonák hozamai, legyen az búza, árpa. Nagygazdaságok szakértői szerint a tavaszi esők - no és a kedvező telelés - folytán kétszer annyi búzára számítanak, mint egy éve. Vagyis öt-hat tonnára hektáronként. Országos szinten persze még senki nem mer jósolni, de biztos, hogy az ötmillió tonnás termés meglesz az idén. Tavaly az egész (tehát a kukoricával együtt értendő) gabonatermés nem volt több 8,72 millió tonnánál. Most elképzelhető, hogy maga a kalászos - búza, árpák, rozs, tritikálé, zab - kitesz majd ennyit. Ez pedig, a nagy termés és kínálat miatt, természetesen leveri a tavalyi árakat.
{p}Ezt vetíti előre a magyar árutőzsde áralakulása is: augusztusi árak búzára nem haladják meg a 26-27,5 ezer forintos tonnánkénti árakat, ahogy a júliusiak sem.
Persze mi lesz addig? Egyrészt permetezni kell a gombák ellen. Nem tudjuk, mennyire lesz csapadékos a június, július, ami sokat ronthat a termés minőségén, sütőipari értékén. Ugyanis a mostani búza, melyet Péter-Pál napját követően kezdenek vágni, júliusban jelenhet meg a piacon, ott is legelőször mint takarmány-alapanyag. (Az őrölni való búzát egy hónapig, augusztus végéig pihentetni kell, mert így készíthető belőle jó sütőipari értékű liszt.) Nem kell nagy jósnak lenni, hogy rájöjjünk: az először aratott búzák nagy részére óriási lesz a kereslet, ugyanis a takarmányminőségű már hetek óta hiánycikk, ellentétben az őrölni valóval: abból egyrészt a malmok raktároztak viszonylag nagyobb mennyiséget, másrészt hónapok óta, de főleg a vámok eltörlése, azaz május 1-jei uniós csatlakozásunk óta kamionszámra érkezik a magyarnál gyengébb minőségű, de kilónként harmadával, negyedével olcsóbb liszt.
Az ország déli részén tehát, ahol az aratás előbb kezdődik, néhány hétig várhatóan jó ára lesz a gyengébb minőségű, takarmányozásra felhasználható búzának. A már most jelentkező és heteken belül csúcsot döntő takarmánygabona-hiány miatt szinte biztos, hogy kombájnszérűről adnak el sok ezer tonna árpát, búzát.
{p}Ugyanakkor a tavalyihoz képest feleannyiba kerülő gabona kedvezhet is az állattartóknak: már most úgy vélik szakértők, hogy őszre tízszázalékos takarmányár-csökkenés állhat be a tavalyi 15-20 százalékos növekedést követően. Ezt támasztja alá az amerikai mezőgazdasági minisztérium becslése is, miszerint az idei mezőgazdasági szezonban várhatóan 271 millió tonna gabonát takarítanak be az Európai Unióban, 41 millió tonnával (18,5 százalékkal) többet, mint a tavalyi rossz termés volt.
Ugyanakkor Ukrajna - mint a térség meghatározó termelője és nagyexportőre - keleti és déli régióiban a szokásosnál 40-50 százalékkal kevesebb a talaj víztartalma, és emiatt veszélybe került a tavaszi búzatermés, az idei gabonatermés kisebb lehet a kijevi hidrometeorológiai központ szerint.
Adottságai és az uniós piacszabályozás miatt hazánk szinte biztosan megint "gabonaország" lesz.

{p}Kizártnak tűnik ugyanis, hogy 1,1-1,2 millió hektárnál kevesebb búzát fognak termeszteni a parasztok. A termelőknek azon kell elgondolkodniuk, azt kell számításokkal elemezniük, hogy mi éri meg nekik jobban: speciális, jó minőségű, de négy tonna körüli hektáronkénti átlaghozamot biztosító búzát termeszteni, vagy, a francia példát követve, közepes minőségben, de hat-hét tonnás átlagot hozó búza termesztésére átállni.
A kukorica ügye szintén eldöntöttnek látszik: az Európai Unióban óriási szükség van kukoricára: a kontinens északi területei a klíma miatt alkalmatlanok a termesztésére, ezért az EU eddig importra szorult. A közösségben most a magyar termés kielégítheti az igényeket, azaz hosszú távon piaca van a magyar tengerinek. Ezért itt is arra kell számítani, hogy tengeri valóban tengernyi lesz országban, vetésterülete biztosan nem csökken 1,1-1,2 millió hektár alá. Az idén 1,25 millió hektárt számítanak vetni a gazdálkodók. A kukoricatermesztés a búzáéhoz hasonlóan biztonságos lesz, legalábbis piaci oldalát tekintve: itt is érvényes a brüsszeli intervenció, a minimális szavatolt ár alkalmazása, s ezzel együtt a tervezhető gazdálkodói bevétel.