Világörökség lehet a gyulai vár

A várat több kutatóárok veszi körbe, a régészek az 1552-ben épült palánkvár nyomait keresik, valamennyit már meg is találtak belőle. Közép-Európa egyetlen épen maradt téglavára a gyulai. Az akkori vízjárta terület legnagyobb szigetére az erődítményt 1405-ben kezdte el építtetni Maróti János macsói bán. A hatszázadik évfordulóra felújítják, és életmód-történeti kiállítást nyitnak benne. Legutóbb 1957 és 1961 között tatarozták, ezután rendezték be a vármúzeumot. Azóta a lapos tető beázott, a múzeum berendezései elöregedtek.
Béres Istvánnal, Gyula város főépítészével a vár falai előtt beszélgetünk:
- Most kívül-belül megújul a teljes falfelület, a földszint és az emelet is új padlóburkolatot kap, padlófűtéssel. A teljes elektromos hálózatot kicseréljük. Az építészeti felújítás 432 millió forintba kerül, ehhez társul az energiaellátás, a környezet rendbetétele, összesen hatszázmillió forintot fordítunk a várra. A múzeum kialakítására további százötvenmillió forintot áldozunk. A vár állami tulajdonban van, kezelője a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, használója Gyula önkormányzata. A költségekből a kincstár, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a város száz-száz milliót vállalt magára, és a három fél közös pályázaton további háromszázmilliót nyert el a Széchenyi terv keretében. A múzeum kialakításához szükséges pénzösszeg fele önkormányzati saját erő, másik fele több kisebb pályázaton jött össze.
- A leendő kiállításon a látogató a földszinten az egykori használat szerint berendezett helyiségeket talál majd - beszél a tervekről Béres István. - Szemügyre veheti a börtönt, a kovács- és fazekasműhelyt, az éléstárat, a konyhát, illetve a kápolnát és a kocsmát. Az emeleten várúrnői és várnagyi lakosztályt alakítunk ki. Külön helyiségben mutatjuk be a török életmódot, hiszen a törökök 129 évig lakták. Látható lesz fegyvertár és lovagterem is.
{p}A téglavárhoz hajdan palánkvár tartozott. A vár felújítása után megterveztetik a palánkvár helyreállítását. Vélhetően a teljes rendszert nem tudják újra felépíteni, mert a terület egy része nem az önkormányzat tulajdona, és nem is kisajátítható. A vár három oldalán a bástyákkal együtt mutathatják majd be a hajdani palánkvár egy részét.
A felújított középkori várral, a helyreállított palánkvárral, az életmód-történeti kiállítással Gyula nemzetközi jelentőségű emlékhely lesz. Ilyen hiánytalanul egyetlen, vízzel körülvett várrendszer sem maradt meg közel és távol. Az építészeti felújítás 2004. október 31-ig fejeződik be, és a múzeum jövő áprilisra, a Gyulai napok rendezvényére készül el. A felújítás érinti a Gyulai Várszínházat is, amely épp negyven éve játszott először a várudvaron: megújul a színpadi technika és a nézőtér is. Csak a próbák és az előadások idején kell szüneteltetni a múzeum látogatását.
A gyulaiak további terve, hogy a várat és környékét mint sziget-erődrendszert a világörökség részévé nyilváníttassák. A tanulmányterv szerint a világörökség részét képezné a váron és a palánkváron kívül a közeli Almásy-kastély is - melynek várható sorsáról néhány hete számolt be lapunk -, mivel az is a palánkváron belül épült. Egyik kaputornyát a törökök építették, udvarában még láthatók a török dzsámi alapjai. A kastély mellett ott van a régi lovarda, nem messze a román ortodox templom. Ékes tanúságai ezek annak, hogy az elmúlt évszázadokban hogyan éltek itt együtt különböző népek és vallások képviselői. A tanulmánytervet tüzetes szakmai vizsgálat után nyújtják be az UNESCO magyar tárcaközi bizottságához.