Magyar vetőmag a földbe?

{p}
- Milyen irányba halad a magyar növénynemesítés?
- A Kárpát-medence agroökológiai feltételei különösen alkalmassá teszik hazánkat kiváló minőségű vetőmag előállítására. Ez szinte minden növényfajra érvényes. Ráadásul Magyarországon törvény tiltja a genetikailag módosított növények köztermesztésbe vonását. Ha okosan kihasználjuk ezt az óriási előnyt, hazánk Európa vetőmagtermesztő bázisa lehet, amihez a személyi és technikai feltételek egyaránt rendelkezésre állnak. A külföldi és hazai igények kiszolgálását nehezíti, hogy a kilencvenes években a piacgazdaság meghonosodásával a külföldi fajták nagy teret hódítottak.
- Mi az oka, hogy a termelők sok esetben külföldi fajtát választanak?
- Erősen közrejátszik benne a magyar mentalitás, amin jó lenne változtatni. Hajlamosak vagyunk elhinni, hogy ami Nyugatról jön, az csak jó lehet. Számos iparcikkre igaz ez, de a növényfajták esetében nem így van. A szakma elismeri, hogy Magyarországon a világ legjobb fajtáit kell termeszteni, még akkor is, ha azok külföldiek. Nem mind való azonban a Kárpát-medencébe a klíma miatt.
- Versenyképes-e jelenlegi formájában az ágazat?
- A nagy nemzetközi cégek úgy működnek, hogy egy kézben összpontosul a nemesítés, a vetőmagtermesztés és a kereskedelem. Így a nyereség ugyancsak koncentráltan keletkezik, és akár 35-40 százalékát vissza tudják forgatni a kutatásba. Hatalmas összeg, nagyon nehéz versenyezni vele. Magyarországon az említett három nagy tevékenységi kör független egymástól, és ez így nem működőképes. Nem gyülemlik fel együtt olyan összeg, amellyel versenyképes nemesítést lehetne folytatni.
- Van olyan növényfaj, amelynek a nemesítése emiatt szűnt meg Magyarországon?
- A nyugati cégek hatalmas összegeket fordítottak azoknak az ipari növényeknek a kutatására, amelyek vetőmagját rendszeresen cserélni kell. Olyan minőségű hibrideket állítottak elő, amelyekkel a kis országok nem tudtak versenyezni, inkább felhagytak saját tevékenységükkel. Így például Sopronhorpács, az egykori cukorrépa-nemesítő központ ma már nem rendelkezik önálló fajtákkal.
{p}- A kutatási programok tulajdonviszonyainak rendezése milyen problémákat vet fel?
- A rendszerváltás óta a földművelési kormányzat keveset törődik a magyar növénynemesítés sorsával. Még nem alakult ki határozott jövőkép. Nem tudjuk, hogy az állam továbbra is a saját tulajdonában akarja-e tartani ezt az ágazatot, vagy valamilyen módszerrel privatizálja. A döntés nehéz, mert ha rosszul csinálják, akkor az elmúlt évtizedekben a kutatásba fektetett milliárdok odaveszhetnek. Sokat lehet tanulni Csehország kárán. A csehek által létrehozott szervezetek, cégek versenyképtelenek voltak, el kellett adni őket külföldi nagyvállalatoknak. Azok pedig a kis cégeket felszámolták, hogy saját fajtájukkal telíthessék a piacot. Mára az önálló cseh növénynemesítés egyszerűen megszűnt. Úgy kell tehát privatizálni, hogy egyenrangú partnerek legyünk, és ki tudjuk használni ökológiai adottságainkat, technikai és szakmai színvonalunkat.
- Mi a jobb: ha az államé marad a teljes szektor, vagy egy jó privatizáció?
- Nem tartom valószínűnek, hogy huzamosan állami tulajdonban marad a vetőmagtermesztés és a növénynemesítés. Nyugaton fokozatosan átkerült a magánszférába. A néhány évig tartó folyamatot az állam segítette olyképpen, hogy a gazdálkodók ne legyenek vesztesei az ügynek. Bevett gyakorlat, hogy az állam biztosítja a génbankot, és az egyetemekre bízza az alapkutatást. Az alkalmazott kutatás megy át magánkézbe.
- Miért húzódik nálunk a döntés?
- A kérdés nem tartozik a gazdasági életben elsőbbséget élvező problémák közé. Először a föld tulajdonviszonyait kellett rendezni, ezt követte a gazdálkodási formák megteremtése és a mezőgazdaságban dolgozók támogatása. Nagyon fontos mind a kettő, de most már napirendre kell tűzni a mi ügyünket is, hiszen az unió jogszabályait át kellett venni, azok pedig ezt a kérdést rendezték.
- A kormányzat figyelembe veszi a szakmabeliek álláspontját?
- Amikor új rendelettervezet tárgyalása van napirenden, kikérik a Növénynemesítők Egyesületének véleményét. Az ágazatot esetlegesen károsan érintő szándékok a tárgyalások során kiderülnek, és nem kerülnek be a jogszabályba.
{p}- A közelmúltban megszavazott gazdasági megszorító intézkedések hogyan befolyásolják az ágazatot?
- A nemesítés jelenleg három forrásból táplálkozik: állami költségvetési támogatásból, pályázati lehetőségekből és a vetőmag értékesítéséből vagy a fajtahasználati licencdíjból származó saját bevételből. A megszorító intézkedéseket azok a kutatóintézetek sínylik meg nagyon, amelyek jórészt az állami költségvetési támogatásra támaszkodnak.
- Hogyan látja a növénynemesítés jövőjét Magyarországon a csatlakozás után?
- Nehéz elképzelni a mezőgazdaságot magyar vetőmagtermesztés nélkül. Kérdés, hogy a vetőmag milyen fajtából származik. Bizonyára lesznek olyan növényfajok, amelyek nemesítését abba kell hagynunk, és külföldi fajtákat használunk fel belőlük. Ugyanakkor a búza, az őszi árpa, a kender, a lucerna és sok más növény termesztése nagy valószínűséggel továbbra is hazai fajtákon alapulhat. A kisebb jelentőségű fajok nemesítését egy-egy magáncég, esetleg egyetemi tanszék vállalja majd fel. Erre már akad is példa: a debreceni egyetemen foglalkoznak a tormával és a fejes káposztával, Szarvason és Keszthelyen pedig a fűnemesítéssel. A füvek jól példázzák a már említett magyar mentalitást: nem veszünk magot a hazai kínálatból, hanem jelentős importőrök vagyunk. Tavaly, amikor a saját kertemet gyepesítettem, a gazdaboltban holland fajták tucatját kínálták. Az eladók csodabogárnak tartottak, amikor közöltem, hogy én magyar fűmagot szeretnék venni.