Pénz folyt a recski csatornában?

- Először csak egy 13 ezer forintos hiányt böngésztem ki a csatornamű-társulat kimutatásából, aztán alaposabban megnéztem a zárszámadás adatait, és legalább 47 millió forintnak nem találtam a nyomát - emlékszik vissza Maruzs András az öt évvel ezelőtti felfedezésére. A recski képviselő valaha az ércbánya anyagosztályán dolgozott, majd kényszervállalkozóként autósboltot nyitott a községben. Tizenöt évig a helyi sportkör elnöke volt, megszokta, hogy kivegye részét a helyi közéletből. Miután rábukkant a csatornaügyre, az lett számára a legfontosabb. Mindent megtett, hogy a végére járjon. Nem sajnálta rá az időt, alaposan beleásta magát a problémába, beszerzett minden fellelhető dokumentumot az 1994-ben indult szennyvízberuházásról. Mára egy szekrényre való irat gyűlt össze a hatvanesztendős férfi otthonában. "Legénylakás", így hívja a hajdani szülői házat, ahol ma már egyedül él, nemrégiben ugyanis a feleségét, majd az édesanyját is elveszítette. Az unokákra sem jut elég idő, a falu ügyei olyan sokszor elszólítják, hogy még a szívpanaszaival sem ér rá törődni. Ő az egyik legnépszerűbb önkormányzati képviselő, akit 1998-ban, majd 2002-ben "recski csúccsal", azaz rekordszavazattal választottak meg a helybeliek.

{p} Maruzs András először három éve, a falugyűlésen vetette fel a szennyvízberuházás problémáját. Ugyanebben az évben a Heves megyei cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárást indított a csatornamű-társulás ellen. Kifogásai megjelentek a helyi újságban, a Recski Hírmondóban is, mely később fontos színhelye lett annak a vitának, amely Maruzs úr és a polgármesteri hivatal közt ma is folyik. Ez volt az a lap, amelybe tavaly nyáron hosszú cikket szánt a szennyvíztársulás és a falu más - szerinte kétes - pénzügyeit kitartóan firtató férfi.Írását a jegyzőnőnek, a törvényesség őrének címezte, s ebben is feltette a kérdést: "Mi lett a sorsa közel ötvenmillió forintnak?" Egyéb sérelmeket is sorol a nyílt levél, mely végül csak idén jelent meg, a polgármester ugyanis jobbnak látta "pihentetni" azt. Később annyi következménye mégis lett a fogalmazványnak, hogy a jegyzőnő személyiségi jog megsértése miatt feljelentette Maruzs Andrást.
- Jöjjön, meghívom egy tárgyalásra! - invitált hát első találkozásunkkor a recski férfi, s néhány perc múlva már a megyei bíróság kövein kopogtak a lépteink. Annak, hogy mégsem lehettem részese a tárgyalóteremben történteknek, egyetlen oka van: a felperes ügyvédje határozottan távozásra biztatott. Már csak egy újságíró hiányozna ide... Hiszen az egész pert azért indult, mert a Hírmondóban megrágalmazták az ügyfelét. Maga a jegyzőnő, Varró Gyuláné is elhárította kérdéseimet.   
{p} A csatornaügy hullámai máig nem ültek el. A képviselő szerint a falu egyes részein elviselhetetlen a bűz, a csatornanyílások nagy esőzéskor "szökőkútként üzemelnek". Tavaly augusztus elején Maruzs András feljelentést tett az Egri Városi Ügyészségen és a rendőrkapitányságon ismeretlen tettes ellen. Úgy vélte ugyanis, hogy ami a szennyvízberuházás pénzével történt, az kimeríti a számviteli fegyelem megsértése, a csődbűntett, a sikkasztás és a hűtlen kezelés fogalmát. Mással nem magyarázhatta ugyanis, hogy bár a beruházás forrásainak összértéke 214 millió forint, azt mégis csak 168 millió forint értékben indították el. Hogy mi lett a fennmaradó pénzzel, azt nem olvasta ki az iratokból...
Az is szöget ütött a fejébe, miért nem szerepel a csatornamű-társulás végelszámolásában a több mint 96 millió céltámogatás, amit az államtól kapott Recsk a Paráddal közösen indított beruházásra. Ugyancsak nem lelte meg a könyvelésben azt az összeget sem, amivel a recski ércbánya járult hozzá a közmű fejlesztéséhez. Ezért aztán úgy gondolta, közel százmillió forint sorsa lehet kérdéses. Ennyit nyelt volna el nyomtalanul a csatorna beruházás?
{p} - Évek óta rosszul gazdálkodik a falu pénzével a recski önkormányzat. A környék egyik legdrágább és legrosszabb minőségben elkészült csatornahálózatának problémája csak egy a sok közül. Rendre veszteséges üzleteket kötnek, elhibázott befektetéseket csinálnak. Csak az a lényeg, hogy néhányan jól járjanak. A régi és erős összefonódások határoznak meg itt mindent - állítja elszántan Maruzs András. Azt mondja, ez az oka annak, hogy a képviselő-testület ülésein rendre tartózkodik vagy ellene szavaz a többieknek.
Vég nélküli kritikái sokaknak nem tetszhettek a községben, tavaly decemberben ugyanis fenyegető levelet talált a postaládájában, melyben ez áll: "Jó lesz, ha vigyázol, és befejezed az áskálódást, és a saját dógoddal törődesz, mer ha nem, csak lássad a következményit!!!"
- Kötözködőnek tartanak, mert meg merem mondani az igazat - szögezi le a képviselő. Mindez persze nem ingatja meg, tovább küzd, ugyanis hisz benne, hogy egyszer minden megváltozik...
Ennek reményében kereste fel idén május 20-án az országgyűlési biztosok hivatalát is. Itt ugyancsak azt sérelmezte, hogy a csatornatársulat hanyagul kezelte a rábízott pénzt, és ismét csak a vélt visszaélések kivizsgálását kérte. {p}

*

Néhány nappal később két Holló Imrével találkoztam a recski faluházán. A polgármester és az alpolgármester csak névrokonok, azt mesélik, a Holló-had igen népes errefelé.
- Maruzs képviselő sportnyelven szólva árnyékra vetődött. A városi és a megyei ügyészség határozatában egyértelműen az áll, hogy bűncselekmény nem történt, s a csatornamű-társulás anyagi ügyei rendben vannak - invitál irodájába Holló Imre, Recsk első embere. Ő amúgy "örökölte" e problémát, ugyanis csak 2002-ben választották meg. Mégis több estéjét szánta rá, hogy elmélyedjen a dokumentumokban, s végre zöld ágra vergődjön a szövevényes üggyel. Maruzs András feljelentése után rendőrségi nyomozás és revizori vizsgálat indult. Az Egri Városi Ügyészség után a Heves Megyei Főügyészség is elutasította a panaszt - ahogy korábban a cégbíróság is -, mivel nem találta azt megalapozottnak. 
- A csatornatársulás és a beruházás két külön dolog, de a képviselőtársunk összekutyulja a dolgokat.

{p}  Azért nem találja a társulat elszámolásában a céltámogatásként kapott több mint 96 millió forintot és az ércbánya hozzájárulását, mert ezt az összeget az önkormányzat külön OTP-számlán kezeltette, s közvetlenül utaltatta át a kivitelezés munkálataira. Az a pénz tehát az önkormányzat költségvetésében jelent meg - magyarázza idősebb Holló Imre alpolgármester. Ő volt annak idején az elnöke az 1995-től 2002-ig működő csatornamű-társulatnak, melyet azért hoztak létre, hogy 47,6 millió forint kedvezményes hitelt vegyenek fel, s ezzel megelőlegezzék a lakossági hozzájárulást. Így a családoknak nem kellett egyenként - jóval magasabb kamatozású - kölcsönt igényelniük. A helybeliek ugyanis választhattak: vagy egy összegben hatvanezer forintot fizettek ki a csatornázásért, vagy nyolc év alatt törlesztettek nyolcvanötezer forintot, s a legtöbben ez utóbbi mellett döntöttek.
Az a pénz, amit később a recski családok befizettek, a társulat által felvett hitel és kamatainak visszafizetésére szolgált, s nem a csatorna-beruházás pénzügyi forrásait gyarapította. Így a feljelentés alapja valójában számolási hiba, ugyanis Maruzs András olyan tételeket adott össze, melyek nem összevonhatók. Ezt erősíti meg a 2003 decemberében kelt városi ügyészségi határozat is.
- Én nem haragszom Andrásra, valamikor egy utcában gyerekeskedtünk. Mégis itt volna az ideje, hogy belássa a tévedését, és képviselőként levonja a konzekvenciát - javasolja az idősebb Holló Imre. - Hogy ez mit jelentene? Azt, hogy végre mondjon le...