Vizet prédikálunk, gyógyvizet

Gyógyvízbőségben együtt emlegetnek bennünket Japánnal, Olaszországgal, Németországgal és Izlanddal. Izlandot leszámítva Magyarországon van a világon a legtöbb gyógyvízforrás: az ország területének nyolcvan százaléka alatt termálvíz található. Összesen ezerháromszáz működőképes hévízkutat tartanak nyilván, és több mint négyszáz termálfürdővel, közülük 38 gyógyfürdővel büszkélkedhet az ország. A kormányok az elmúlt években százhúszmilliárd forintot fordítottak a gyógyfürdők és a gyógyszállók fejlesztésére, fürdőink többsége ma modern technikával rendelkezik, és a legkorszerűbb egészségügyi szolgáltatásokat nyújtja. Az utóbbi évek fürdőfejlesztési programja már olyan bőséges kínálatot teremtett, amely több nyugat-európai országban is felvetette a kérdést: merre tovább, ha az unióba lépnek a magyarok? Különösen az osztrákok vették komolyan a magyar gyógyturizmus izmosodását, s más hatékony lehetőség híján igyekeztek előre menekülni. Olyan programot hirdettek meg, melynek egyetlen célja Ausztria vizeinek és fürdőinek új térnyerése.

{p} A marketingfogásnak köszönhetően zajos sikereket könyvelhetnek el, az "Ausztria Európa wellnessközpontja" hangzatos szlogen máris jótékonyan hat a szomszédság termálturizmusának alakulására. A kezdeményezés magyar szempontból már kevésbé tekinthető kedvezőnek - állapítja meg Eőry Edit, a Magyar Turizmus Rt. vezető termékmenedzsere. Még szerencse, hogy a sors kegyes a magyar gyógy-idegenforgalomból élők számára. Az Európai Unió régiók közötti együttműködésének köszönhetően nagyon sok uniós forrás nyílt meg a fejlesztésre váró osztrák gyógyfürdők előtt, ám azzal a feltétellel, hogy a programba be kell vonniuk más országokat, illetve régiókat is. Így jött létre a máig gyümölcsöző együttműködés Steiermark, Burgenland, Szlovénia és a Dunántúl között - akkor is, ha óriási dilemma forrása a hatékony együttműködés a magyar viszonyokat irigykedve szemlélő osztrákokkal.

{p} EllenérdekekPélda a fentiekre az ásványvíz ügye. Magyarország versenyelőnye óriási Európában a gyógy- és ásványvizek kedvező összetételét tekintve, amihez szigorúbb minősítés kapcsolódik. Mielőbb összehangolt európai parlamenti lobbizásra volna szükség azért - állítja Eőry Edit -, hogy a magyar vizek jobb minősége tükröződhessen az anyagi haszon mértékében. Ameddig ez nem történik meg, különlegesen jó minőségű vizeink többnyire a bolti árusításban túlértékelt közönséges alpesi hólével vagy csekély ásványianyag-tartalmú forrásvizekkel kénytelenek versenyezni. Mivel azonban a jelenlegi uniós szabályozás a "hólé" forgalmazásának kedvez, a magyar vizek piaci lehetőségei szűkösek. Így van ez a gyógyvizekkel is. Sajnos az Európai Fürdőszövetségben (ESPA) szintén nagyfokú francia, osztrák és német dominancia érvényesül, s rajtunk kívül mások nem érdekeltek benne, hogy az ásvány- és gyógyvizek minőségi besorolásánál magasabbra tegyék a mércét, mert azzal behozhatatlan piaci előnyökhöz jutnánk.
{p} Az Alföld kincseiKelet-Magyarországon vannak az igazi kincseink. A Dunántúl is bővelkedik termálvízben, de nagy mennyiségben sokkal inkább az Alföldön fordul elő kiváló minőségű gyógyvíz. Ebben a régióban sem állt meg az idő, máris körvonalazódnak azok az együttműködési formák keleti szomszédainkkal, amelyek a jövőben az uniós támogatások (PHARE interregionális együttműködés) segítségével hasznosítanák a vizeket.Az ország uniós csatlakozása óta tapasztaltak azonban lehűtötték a felfokozott piaci várakozásokat, vagyis hogy május 1-je után a külföldi társadalombiztosítók által finanszírozott betegek nagy számban özönlik el a magyarországi gyógyfürdőket. A gyógyturizmusban dolgozók titkon remélték, hogy a határnyitással egy időben végleg felemelkednek a sorompók a tehetősebb külföldi betegek előtt. Csakhogy azóta kiderült, a német társadalombiztosítók ma sem fedezik betegeik magyarországi gyógykezelését. Mivel továbbra is államközi megállapodás szükséges az Európai Unióban a sürgősségi betegellátáson túli orvosi kezelések finanszírozására, még sok időbe telik, mire ez a gyakorlat megváltozik. A Magyar Turizmus Rt. vezető termékmenedzsere mindenesetre szilárdan állítja: a magyar gyógy-idegenforgalom árai versenyképesek, bizonyos kezeléseknél nálunk az osztrák díjak harmadáért-ötödéért igénybe vehetők a szolgáltatások.
{p} EU-betegek magyar fürdőkbenA jövőt illetően azért optimisták lehetünk. Előkészítés alatt áll a tíz évre szóló nemzeti turizmusfejlesztési stratégia, előreláthatólag őszre kerül a parlament elé. Ebben markáns helyet foglalnak el az egészségturizmus fejlesztésével kapcsolatos elképzelések. Bár minden természeti adottságunk megvan hozzá, hogy a gyógy-idegenforgalomban nagyhatalom legyünk, folyamatos fejlesztések nélkül nem tudunk lépést tartani a konkurens országokkal. A korábbi Széchenyi tervnek még kiemelt alprogramja volt a turizmus fejlesztése. Ahhoz, hogy a megkezdett, tőkeigényes úton végighaladhasson az ágazat, újabb nagyvonalú kormányzati intézkedésekre volna szükség. A Nemzeti Fejlesztési Tervből azonban kimaradt a gyógyturizmus, mert indoklás szerint csak akkor szerepelhetne a dokumentumban, ha azt az Európai Unió kifejezetten kérné. Kormányzati körökben még azt is kérdésesnek tartják, hogy egyáltalán érdemes-e az eddigi intenzitással tovább fejleszteni fürdőinket. A szakmai szervezetek mindenesetre figyelmeztetnek: a késlekedéssel komoly hátrányba kerülhetünk a nálunk sokkal szerényebb gyógyvízadottságú Csehországgal és Ausztriával szemben, ott ugyanis a tervekben fontos fejezet a gyógy-idegenforgalomé. {p} Figyelemre méltó, hogy a legnagyobb itthoni befektetők még a tervezés idején ötéves megtérüléssel számoltak, és a valóságban már két év alatt megtérült a beruházásuk. A gyógyturisták az átlagot messze meghaladó számú vendégéjszakát töltenek az országban, egy-egy kúra átlagosan tíznapos itt-tartózkodással és bőkezű költekezéssel jár. A gyógy-idegenforgalomban nincs idényszerűség, egész éven át tart, és egészségükre sokat hajlandók fordítani a rászorulók. Ugyanez vonatkozik a gyógyturizmus másik feljövőben lévő ágára, a speciális ellátást és szolgáltatásokat nyújtó, gyakran termálvízre épülő, úgynevezett wellnesskúrákra. Az előzőek után talán nem meglepő, hogy az osztrák és német wellnesshotelek szolgáltatásainál lényegesen olcsóbbak és jobbak a magyarországiak, bár itt sem olcsó mulatság az egy-két hetes relaxációs, stresszmentesítő turnus - erősíti meg Sárvári Krisztina, a négycsillagos ráckevei Kék Duna Wellness Hotel értékesítési vezetője. Az viszont biztos, hogy az ezereurós árért garantáltan sokkal több mindenhez juthat hozzá egy vendég Magyarországon, mint tőlünk nyugatabbra. A magyar turizmus jövőjét pedig sokban befolyásolhatja, hogy a gyógy- és termálszállók kihasználtsága a legjobb országszerte, eléri a hetven-nyolcvan százalékot, utánuk a wellnesshotelek következnek hatvan százalék feletti aránnyal, ami egy új vállalkozási területen igencsak figyelemre méltó eredmény.