Vizet prédikálunk, gyógyvizet

Magyarország gyógyvíz-nagyhatalom. Szerencsére már nemcsak kiváló minőségű vízzel, bővizű kutakkal rendelkezünk, fürdőink, hoteljeink és szolgáltatásaink is irigylésre méltóak. Kérdés, mi lesz velük most, uniós csatlakozásunk után?

Hazai életVarjú Frigyes2004. 07. 23. péntek2004. 07. 23.
Vizet prédikálunk, gyógyvizet

Gyógyvízbőségben együtt emlegetnek bennünket Japánnal, Olaszországgal, Németországgal és Izlanddal. Izlandot leszámítva Magyarországon van a világon a legtöbb gyógyvízforrás: az ország területének nyolcvan százaléka alatt termálvíz található. Összesen ezerháromszáz működőképes hévízkutat tartanak nyilván, és több mint négyszáz termálfürdővel, közülük 38 gyógyfürdővel büszkélkedhet az ország. A kormányok az elmúlt években százhúszmilliárd forintot fordítottak a gyógyfürdők és a gyógyszállók fejlesztésére, fürdőink többsége ma modern technikával rendelkezik, és a legkorszerűbb egészségügyi szolgáltatásokat nyújtja. Az utóbbi évek fürdőfejlesztési programja már olyan bőséges kínálatot teremtett, amely több nyugat-európai országban is felvetette a kérdést: merre tovább, ha az unióba lépnek a magyarok? Különösen az osztrákok vették komolyan a magyar gyógyturizmus izmosodását, s más hatékony lehetőség híján igyekeztek előre menekülni. Olyan programot hirdettek meg, melynek egyetlen célja Ausztria vizeinek és fürdőinek új térnyerése.

{p} A marketingfogásnak köszönhetően zajos sikereket könyvelhetnek el, az "Ausztria Európa wellnessközpontja" hangzatos szlogen máris jótékonyan hat a szomszédság termálturizmusának alakulására. A kezdeményezés magyar szempontból már kevésbé tekinthető kedvezőnek - állapítja meg Eőry Edit, a Magyar Turizmus Rt. vezető termékmenedzsere. Még szerencse, hogy a sors kegyes a magyar gyógy-idegenforgalomból élők számára. Az Európai Unió régiók közötti együttműködésének köszönhetően nagyon sok uniós forrás nyílt meg a fejlesztésre váró osztrák gyógyfürdők előtt, ám azzal a feltétellel, hogy a programba be kell vonniuk más országokat, illetve régiókat is. Így jött létre a máig gyümölcsöző együttműködés Steiermark, Burgenland, Szlovénia és a Dunántúl között - akkor is, ha óriási dilemma forrása a hatékony együttműködés a magyar viszonyokat irigykedve szemlélő osztrákokkal.

{p} EllenérdekekPélda a fentiekre az ásványvíz ügye. Magyarország versenyelőnye óriási Európában a gyógy- és ásványvizek kedvező összetételét tekintve, amihez szigorúbb minősítés kapcsolódik. Mielőbb összehangolt európai parlamenti lobbizásra volna szükség azért - állítja Eőry Edit -, hogy a magyar vizek jobb minősége tükröződhessen az anyagi haszon mértékében. Ameddig ez nem történik meg, különlegesen jó minőségű vizeink többnyire a bolti árusításban túlértékelt közönséges alpesi hólével vagy csekély ásványianyag-tartalmú forrásvizekkel kénytelenek versenyezni. Mivel azonban a jelenlegi uniós szabályozás a "hólé" forgalmazásának kedvez, a magyar vizek piaci lehetőségei szűkösek. Így van ez a gyógyvizekkel is. Sajnos az Európai Fürdőszövetségben (ESPA) szintén nagyfokú francia, osztrák és német dominancia érvényesül, s rajtunk kívül mások nem érdekeltek benne, hogy az ásvány- és gyógyvizek minőségi besorolásánál magasabbra tegyék a mércét, mert azzal behozhatatlan piaci előnyökhöz jutnánk.
{p} Az Alföld kincseiKelet-Magyarországon vannak az igazi kincseink. A Dunántúl is bővelkedik termálvízben, de nagy mennyiségben sokkal inkább az Alföldön fordul elő kiváló minőségű gyógyvíz. Ebben a régióban sem állt meg az idő, máris körvonalazódnak azok az együttműködési formák keleti szomszédainkkal, amelyek a jövőben az uniós támogatások (PHARE interregionális együttműködés) segítségével hasznosítanák a vizeket.Az ország uniós csatlakozása óta tapasztaltak azonban lehűtötték a felfokozott piaci várakozásokat, vagyis hogy május 1-je után a külföldi társadalombiztosítók által finanszírozott betegek nagy számban özönlik el a magyarországi gyógyfürdőket. A gyógyturizmusban dolgozók titkon remélték, hogy a határnyitással egy időben végleg felemelkednek a sorompók a tehetősebb külföldi betegek előtt. Csakhogy azóta kiderült, a német társadalombiztosítók ma sem fedezik betegeik magyarországi gyógykezelését. Mivel továbbra is államközi megállapodás szükséges az Európai Unióban a sürgősségi betegellátáson túli orvosi kezelések finanszírozására, még sok időbe telik, mire ez a gyakorlat megváltozik. A Magyar Turizmus Rt. vezető termékmenedzsere mindenesetre szilárdan állítja: a magyar gyógy-idegenforgalom árai versenyképesek, bizonyos kezeléseknél nálunk az osztrák díjak harmadáért-ötödéért igénybe vehetők a szolgáltatások.
{p} EU-betegek magyar fürdőkbenA jövőt illetően azért optimisták lehetünk. Előkészítés alatt áll a tíz évre szóló nemzeti turizmusfejlesztési stratégia, előreláthatólag őszre kerül a parlament elé. Ebben markáns helyet foglalnak el az egészségturizmus fejlesztésével kapcsolatos elképzelések. Bár minden természeti adottságunk megvan hozzá, hogy a gyógy-idegenforgalomban nagyhatalom legyünk, folyamatos fejlesztések nélkül nem tudunk lépést tartani a konkurens országokkal. A korábbi Széchenyi tervnek még kiemelt alprogramja volt a turizmus fejlesztése. Ahhoz, hogy a megkezdett, tőkeigényes úton végighaladhasson az ágazat, újabb nagyvonalú kormányzati intézkedésekre volna szükség. A Nemzeti Fejlesztési Tervből azonban kimaradt a gyógyturizmus, mert indoklás szerint csak akkor szerepelhetne a dokumentumban, ha azt az Európai Unió kifejezetten kérné. Kormányzati körökben még azt is kérdésesnek tartják, hogy egyáltalán érdemes-e az eddigi intenzitással tovább fejleszteni fürdőinket. A szakmai szervezetek mindenesetre figyelmeztetnek: a késlekedéssel komoly hátrányba kerülhetünk a nálunk sokkal szerényebb gyógyvízadottságú Csehországgal és Ausztriával szemben, ott ugyanis a tervekben fontos fejezet a gyógy-idegenforgalomé. {p} Figyelemre méltó, hogy a legnagyobb itthoni befektetők még a tervezés idején ötéves megtérüléssel számoltak, és a valóságban már két év alatt megtérült a beruházásuk. A gyógyturisták az átlagot messze meghaladó számú vendégéjszakát töltenek az országban, egy-egy kúra átlagosan tíznapos itt-tartózkodással és bőkezű költekezéssel jár. A gyógy-idegenforgalomban nincs idényszerűség, egész éven át tart, és egészségükre sokat hajlandók fordítani a rászorulók. Ugyanez vonatkozik a gyógyturizmus másik feljövőben lévő ágára, a speciális ellátást és szolgáltatásokat nyújtó, gyakran termálvízre épülő, úgynevezett wellnesskúrákra. Az előzőek után talán nem meglepő, hogy az osztrák és német wellnesshotelek szolgáltatásainál lényegesen olcsóbbak és jobbak a magyarországiak, bár itt sem olcsó mulatság az egy-két hetes relaxációs, stresszmentesítő turnus - erősíti meg Sárvári Krisztina, a négycsillagos ráckevei Kék Duna Wellness Hotel értékesítési vezetője. Az viszont biztos, hogy az ezereurós árért garantáltan sokkal több mindenhez juthat hozzá egy vendég Magyarországon, mint tőlünk nyugatabbra. A magyar turizmus jövőjét pedig sokban befolyásolhatja, hogy a gyógy- és termálszállók kihasználtsága a legjobb országszerte, eléri a hetven-nyolcvan százalékot, utánuk a wellnesshotelek következnek hatvan százalék feletti aránnyal, ami egy új vállalkozási területen igencsak figyelemre méltó eredmény.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek