Négyszáz iskolának nincs tornaterme

Néhány éve szinte sokkolta a közvéleményt az a felmérés, amely az oktatási intézmények műszaki állapotáról számolt be. Eszerint az iskoláink negyven százaléka a második világháború előtt épült (egytizedük még 1900-at megelőzően!). Közel száz tanintézményben nincs angol WC, illetve háromszáz és ötszáz között van azoknak a száma, amelyekben az illemhelyek ártalmasak az egészségre."Ha a költségvetésből évente 15-20 milliárdot fordítunk iskolafelújításokra, akkor is 15-20 esztendő múlva érünk a végére" - nyilatkozta lapunknak egy évvel ezelőtt Magyar Bálint oktatási miniszter. A folyamat felgyorsítására indították el a Beruházás a XXI. századi iskolába elnevezésű programot: az Oktatási, valamint a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, a Miniszterelnöki Hivatal és a Magyar Fejlesztési Bank közösen írnak ki pályázatot az intézményfenntartók számára. A hosszú lejáratú, kedvezményes hitelt többek között iskolaépületek műszaki felújítására, a fűtés- és világításrendszer korszerűsítésére, tornaterem, sportuszoda kialakítására, valamint akadálymentesítésre lehet felhasználni. A pályázat folyamatos, eredményhirdetés negyedévente.A júliusi adatok alapján 111 fenntartó 146 oktatási intézményére igényelt kölcsönt - a bank eddig 63 fenntartóval kötött hitelszerződést összesen 5,1 milliárd forint értékben. A legtöbb pályázat az Észak-Alföldről érkezett, főként községekből.

{p} Az igénylők négyötöde műszaki felújításhoz kér segítséget.Ha vizsgálódásunkat leszűkítjük a sport területére, még siralmasabb képpel szembesülünk. A hazánkban lévő 5350 általános és középiskola húsz százalékában nincs tornaterem vagy tornaszoba - tudtuk meg a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium munkatársától. Ma Magyarországon körülbelül 250 tornaszoba és 400 tornaterem hiányzik. Emellett a meglévő 4400 tornaterem, 3100 tornauszoda és a több mint 4600 iskolai-óvodai sportlétesítmény is felettébb rossz állapotban van. A tornatermek 29 százalékában például nincs zuhanyozó, mosdó.A 2500 fő alatti kistelepüléseken még rosszabb a helyzet: a helyi sportpályák és kiszolgáló létesítményeik (öltözők, zuhanyzók, raktárak) egyre lelakottabbak, sok helyen nincsenek is. Százötvenkét kistérségből mindössze hatban megfelelő az uszodaellátottság, 91-ben egyáltalán nincs fedett létesítmény. Ez azt jelenti, hogy 1,8 millió gyermek számára csak álom az egészséges és változatos testmozgás...A kormány az Európa terv részeként dolgozta ki és fogadta el a Sport XXI létesítményfejlesztési programot. Így mintegy ötvenmilliárdos beruházás kezdődik el országszerte, és tart 2006-ig. A tornaterem-építési alprogram szerint a hiányzó négyszáz tornateremből száz épül meg az elkövetkező két év alatt. A tanuszoda-építési alprogram azt vállalja, hogy 2004 és 2006 között ötven tanuszodát adnak át, 2010-ig pedig minden kistérségben működik majd tanuszoda.

Sportpályából is kevés van

A tornatermek és sportpályák hiánya megmutatkozik a fiatalok sportolási kedvében és szokásaiban is. Az Országos Egészségfejlesztési Központ azt vizsgálta, a gyermekek naponta mennyi időt fordítanak mozgásra a testnevelésórákon kívül. A 10-14 évesek csupán fele sportol rendszeresen a kötelező penzumon túl napi egy óránál többet. Egyesületbe - ami versenyszerű sportolást feltételez - ötödrészük jár. A szokások, valamint a családi háttér és a szociális helyzet között szoros az összefüggés: azok a fiatalok, akiknek jobb az anyagi helyzete és akik szüleinek magasabb az iskolai végzettsége, többet sportolnak, mint a rosszabb körülmények között élők. Az aktív diákok puhány társaiknál jobban teljesítenek az iskolában. A felmérés szerint a 20-24 év közöttiek harmada, a 25-29 közöttieknek pedig csak a negyede folytat sportos életmódot.