Törvényes átok a határsávon

Úgy tűnik, háromhavonta új helyzettel találják szembe magukat az uniós határ közelében élők. Csatlakozásunk után az számított újdonságnak, hogy május 1-jétől húsz szál, azaz egy doboz cigaretta helyet egy kartonnal hozhattak át keleti határainkon vámmentesen a napi első belépés alkalmával. Cukorból korábban csak egy kilogrammot pakolhattak a táskába - ekkortól ötven kilogrammot.

Hazai életMolnár Lajos2004. 08. 27. péntek2004. 08. 27.
Törvényes átok a határsávon


Sokan rögtön éltek is a lehetőséggel, a bevásárlóturizmus hatására napokon belül a román határ mentén, a gyulai és a méhkeréki átkelőn ötven százalékkal növekedett a kilépő magyar állampolgárok száma.
Nem sokáig tartott az uniós csatlakozás hozta határ menti boldogság, augusztustól újabb fordulat következett: cukorból alkalmanként csak öt kilót hozhatnak be a magyar állampolgárok, egész évben legfeljebb húsz kilót. Aki egyszerre vámmentesen öt kilónál többel akar hazatérni, annak vámáru-nyilatkozatot kell kitöltenie.
A másik szigorítás a nem uniós ország határsávjától légvonalban számított tizenöt kilométeren belül lakókat sújtja, tehát azokat, akik a horvát, a szerb, a román és az ukrán határ közelében élnek. Az Európai Gazdasági Közösség tanácsának 1983-as rendeletét alapul véve az Országgyűlés szigorította a jövedéki termékek, a cigaretta és az égetett szeszes ital behozatalát. A tizenöt kilométeres sávon belül élők egy liter helyett fél liter égetett szeszes italt, egy karton helyett csak egy doboz cigarettát (legfeljebb huszonöt szálat) pakolhatnak táskájukba a határ túloldalán. Egyéb áruból - idetartozik a cukor is - százhetvenöt euró helyett csak húsz euró értékűt hozhatnak át a határon vámmentesen a napi első beutazás alkalmával. A gyulai határátkelő tizenöt kilométeres körzetébe hét település, köztük négy város: Békéscsaba, Elek, Gyula és Sarkad tartozik. Méhkeréktől hasonló távolságra pedig hat falu és egy város, Sarkad. Az itt élők igazságtalan megkülönböztetésnek tartják az intézkedést.
Karsai József, a mezőkovácsházi választókerület országgyűlési képviselője szerint a törvény hátrányosan megkülönbözteti azokat, akik a határhoz közelebb élnek:
- Miért más állampolgár az, aki a határhoz tizenöt kilométerre él, mint az, akinek szomszédos faluban van a háza? - teszi fel a kérdést a képviselő. - Ilyen alapon akár hajszínük szerint is meg lehetne különböztetni az embereket. A törvényt olyan, huszonegy évvel ezelőtt hozott EGK-rendeletre alapozták, amit az unióban elfelejtettek hatályon kívül helyezni.
{p}
Karsai József panaszával a Pénzügyminisztériumhoz fordult, kérte, hogy a kérdés minél hamarabb kerüljön a kormány elé, és szüntessék meg a diszkriminatív szabályozást. Ha szeptember elejéig nem kap kedvező választ a tárcától, akkor a kormánypárti képviselő tüntetést szervez a battonyai határátkelőnél.
- A szigorítást az indokolta - magyarázza Novák Mihály pénzügyőr alezredes, a Gyulai Vámhivatal parancsnoka -, hogy a határ mentén cukorból meg a jövedéki termék cigarettából és égetett szeszből jelentősen visszaesett a bolti kereskedelem forgalma. Az állam bevétele is megcsappan tehát.
Az alkotmányjogász szerint nem alkotmányellenes a döntés, az Alkotmánybíróság nem köt bele egyetlen olyan rendelkezésbe sem, amely ésszerű. A keleti bevásárlóturizmus rövid időn belül kétmilliárd forint kárt okozott az államnak. Mindenesetre, május 1-je előtt Ausztriában hasonló intézkedést nem vezettek be, az osztrákok sohasem hallottak arról, hogy a határtól tizenöt kilométerre élőkre más törvények vonatkoznának, mint a többi állampolgárra.
A részletekről Novák Mihály elmondja, az utazók a határra jellemzően autóval érkeznek, a forgalmi engedélyben megtalálható az üzembe helyező neve, és a legtöbben magukkal hozzák a lakcímet tartalmazó hatósági igazolványukat is.
A Gyulai Vámhivatalhoz két határátkelő tartozik: a gyulai és a méhkeréki. Augusztus 1-je előtt Gyulánál a ki- és bejövő forgalom összesen tízezret tett ki, Méhkeréknél hét-nyolcezret. A szigorítás óta harmadával csökkent a két határátkelő személyforgalma. Július végéig Gyulánál és Méhkeréken átlagban húsz-húsz tonna cukrot hoztak be. Augusztus 1-jétől megszűnt a cukordömping, sok magyar egyáltalán nem hoz be cukrot, akik mégis, azok öt kilónál kevesebbet. Egy-egy határátkelőnél napi átlagban csak öt-hat mázsa érkezik.
- A szigorítás miatt a júliusi személyforgalom kétharmadára apadt az augusztusi - beszél a mostani helyzetről Novák Mihály -, Gyulán ki- és befelé naponta összesen hatezren, Méhkeréken négy-ötezren tartanak. Cukor helyet leginkább üzemanyagért érdemes átmenni, ötven liter tankolásával négyezer forintot spórolhatnak meg az autótulajdonosok; és ha már a benzinkútnál vannak, cigarettát és szeszes italt is vásárolnak.

Nem volt ötszáz eurójuk
A román-magyar határon mindig történik valami. A minap például azoktól a magyaroktól, akik hosszabb ideig kívántak Romániában tartózkodni, a román hatóságok a belépés feltételeként ötszáz euró meglétét kérték (ez megközelítően százhúszezer forintnak felel meg). Mivel ilyen nagy összeggel a zsebükben kevesen utaznak Romániába, a reggeli és délelőtti órákban hatvan-hetven magyart fordítottak vissza a román hatóságok. Később elismerték, hogy tévedtek: az ötszáz euró felmutatása nem kötelező. Azóta hasonló akadékoskodásról nem érkezett hír.

Ezek is érdekelhetnek