Várnak a vállalkozási övezetek

Észak-Békésben a munkanélküliségi ráta tartósan húsz százalék körül mozog, a határ menti falvakban az aktív korú lakosságnak csak tíz százaléka rendelkezik állandó munkával. Az utak állapotát tekintve Békés a megyék rangsorában valahol hátul kulloghat, ezen belül is az északi részen a legrosszabb a helyzet. Lehangoló, de...
A területfejlesztési törvény értelmében a beruházók a vállalkozási övezeten belül adókedvezményben részesültek, illetve különböző pályázatoknál plusz tíz százalék támogatást kaptak fejlesztésük végrehajtására. Azért a múlt idő, mert az uniós csatlakozás miatt 2004 elejétől az önkormányzatok adókedvezményt nem adhatnak. A vállalkozói övezet kijelölésének egyik kezdeményezője Pap Tibor, Dévaványa polgármestere volt, aki öt éve az Észak-Békés Megyei Önkormányzati Területfejlesztési Társulás elnöki teendőit is ellátta:
- A területfejlesztési törvényben a vállalkozási övezet kitüntetett szerepet kapott, ez az adott kistérség fejlesztését ígérte. Úgy gondoltuk, hátrányos térségünk csak ilyen pluszjuttatásokkal fejlődhet. Kezdeményezésünkben partnerre találtunk az északkelet-békési kistérség településeiben.
A vállalkozási övezetek 1998-tól a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz tartoztak. A kijelölés után az észak-békésiek igyekeztek kialakítani az övezet munkaszervezetét, illetve különböző támogatásokhoz jutni. A szaktárca azt tanácsolta, hogy segítségért a megyei területfejlesztési tanácshoz forduljanak, de onnan nem kaptak egy fillért sem. A települések önerejükből hozták létre a munkaszervezetüket, a Békés Megyei Vállalkozási Övezet Kft.-t, amely ez év júliusától közhasznú társaság formájában működik.
{p}
- Nagy sikert nem értünk el - vonja meg öt év mérlegét Pap Tibor -, bár tény az is, ha nincs a vállalkozási övezet, nem biztos, hogy néhány nagyobb cég - például a Henkel Magyarország Kft. Körösladányban és a Felina Hungária Kft. Szeghalmon - fejlesztését megvalósította volna, illetve a kijelölés jelentős segítséget nyújtott a szeghalmi Sárréti Ipari Park és a Sarkadi Ipari Park kialakításában is.
Azt remélték, az övezethez való tartozás miatt külön támogatáshoz jutnak az út-, a szennyvíz- és az elektromos hálózat fejlesztéséhez, illetve segítséget vártak az ipari üzemek letelepítésében is. Pap Tibor szerint, ha 1998-tól 2002-ig a kormány komolyan foglalkozott volna a vállalkozási övezetekkel, több eredményt érhettek volna el. Tavaly nagy eredménynek könyvelték el, hogy a területfejlesztési támogatások között a vállalkozási övezetek számára egymilliárd forintot különítettek el, ebből az észak-békésiek hét projekt révén 76 millió forinthoz jutottak. Az idén az övezetet működtető kht. pályázat útján 8 millió forintot kapott. A működtetés mellett az összegből jut például üzletember-találkozókra, tanulmányi utak szervezésére, pályázatok készítésére, ezzel a segítséggel a korábbiaknál sokkal jobban menedzselhetik az övezetet.
A Békés Megyei Vállalkozási Övezet 2008. év végéig kapta meg a címet.
- Ha megerősödik a tavaly is tapasztalt, övezeteket támogató kormányzati szándék - halljuk Pap Tibortól -, illetve elkészül a vállalkozási övezetekről szóló törvény, végre helyzetbe hozhatja a kijelölt térségeket.

Nem jönnek a befektetők
A vállalkozási övezetek létrehozói - a világ számos országában - olyan kedvező gazdasági, jogi, pénzügyi, illetve logisztikai feltételeket teremtenek, melyek komoly vonzerőt jelentenek a befektetők számára.  A kormány kísérleti jelleggel 1995-ben hozta létre elsőként a Záhony és Térsége Vállalkozási Övezetet Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Jelenleg az országban tizenegy vállalkozási övezet működik.
Az országos tapasztalat is azt mutatja, hogy a vállalkozási övezetekbe a vártnál kevesebb befektetés érkezett, a kedvezmények nem vonzottak kellő számú külső befektetőt.