Kellemes gond

De hova tegyük a kukoricát? - az utóbbi napokban és a következőkben is egyre többször tette-teszi fel a kérdést a gazdálkodó, miközben a rendszerváltás óta eltelt évek legnagyobb termését takarítja be. Szinte mindegy, hogy kisebb vagy nagyobb gazdaságot vezet a mezőgazdász, a mostani ősz a tárolási és az úgynevezett logisztikai problémáktól lesz hangos. Nem távozott ugyanis annyi búza a rekordtermésből - a szokásos 300-400 ezer tonnával szemben aratás után alig 50 ezer tonnák hagyták el az utóbbi hónapokban az országot -, hogy elegendő magtárkapacitás szabaduljon fel a napokban aratni kezdett napraforgó és a későbbi kukorica tárolására.

Hazai életO. Horváth György2004. 09. 03. péntek2004. 09. 03.
Kellemes gond


A sok is gond - tegyük hozzá azért, hogy örvendetes probléma -, az idén kukoricával, napraforgóval, a kalászosokkal együtt bő 17 millió tonna termés szakszerű elhelyezéséről kell gondoskodni. Az őszi raktározási nyomást most - úgy tűnik - két dolog csökkentheti: egyrészt az utóbbi napok hírei szerint bízni lehet abban, hogy az Európai Unió hozzájárul a magyar kéréshez és exporttámogatást ad egymillió tonna búza unión kívüli területekre történő értékesítéséhez. Ez a szakértői számítások szerint késő ősztől meginduló exportot jelenthet. Másrészt talán a magyar kukoricára több vevőt találni, mint a búzára. Tengeriből ugyanis az EU legtöbb tagállama importra szorul: az északi országokban a hidegebb klíma miatt nem terem e fontos takarmány-alapanyag. Igaz az is, hogy ez még várhatóan nem oldja meg teljesen az itthon várható 8 millió tonnás termés csaknem felét kitevő, exportálásra váró mennyiség teljes értékesítését. Ennek megfelelően alakulnak a tőzsdén is az árak: lapzártánkkor, e hét kedden a kukorica novemberre jegyzett ára tonnánként 21,85-22,5 ezer forint között mozgott, ami a termelő telephelyén jó kétezer forinttal kisebb összegnek megfelelő vételárat jelent. Napraforgóból szintén rekord közeli termésre számíthatunk: összességében 850-900 ezer tonna olajosmag betakarítására számítanak, amelyből a legnagyobb magyar feldolgozó, a Cereolról Bunge Rt.-re keresztelt cég 450 ezer tonnát akar csak felvásárolni.
Nagy kérdés, hogy mi lesz az uniós intervenciós felvásárlással. Ma már kimondható: a legtöbb magyar termelő erre az intézkedésre spekulál. A piac áll, mivel a legtöbb búzatermesztő nem adja, nem adta oda terményét a tonnánkénti 26 ezer forintnál valamivel magasabb intervenciós árnál jóval kevesebbet kínáló hazai kereskedőknek, malmoknak. Kérdés, hogy mennyi búzát akarnak Brüsszelnek eladni a gazdálkodók, ugyanis elméletileg akár 4 millió tonnát is felajánlhatnak. Szakértők szerint erre kicsi az esély, de harmadával kisebb tétel is gondok forrása lehet. Információink szerint ugyanis két héttel ezelőttig 1,9 millió tonna tárolókapacitást ajánlottak fel különféle cégek uniós felvásárlásra és raktározásra. Ráadásul e magtárak közül jó néhány nem felel meg az előírásoknak.

Ezek is érdekelhetnek