Önveszélyes védekezés

Hát még, amikor kiderült, a gazdát orvosa válaszút elé állította: vagy permetezi tovább a kertjét, s a növényvédő szerektől rongált mája egy-két éven belül fölmondja a szolgálatot, vagy eladja, és akkor még élhet tovább. És ő kitette a táblát.
A vegyszeres növényvédelem a termesztés legkockázatosabb eleme. Kérdés: a kijuttatott készítménnyel célt érünk-e, nem okozunk-e mérgezést más élőlénynek, beleértve az embert? Jól kell tehát megválasztanunk a szert, a legjobbkor kell kipermeteznünk, úgy, hogy az a károsítóra a legpusztítóbb, minden másra a legkímélőbb legyen.
A választékban nincs hiány. Kisebb kertekben célszerű olyan egységcsomagokat vásárolni, amelyek például tíz liter vízben föloldva kiadják a permetezéshez előírt töménységet. Nagyobb ültetvényekben már be kell szerezni a kiméréshez szükséges eszközöket is, a mérleget, a mérőpoharat. Természetesen az a jó, ha annyi szert vásárolunk, amennyit a tenyészidőben ki is juttatunk. Nagy balgaság a lejárt szavatosságú növényvédő szerből kétszer annyit kijuttatni abban a tévhitben, hogy ezzel ellensúlyozzuk a hatáscsökkenést. Amellett, hogy tilos, sokszor haszontalan is: a növényt már nem védi meg, de a környezetet így is szennyezi. A vegyszeres védekezéshez fontos a jó permetezőgép és a jó cseppméret csakúgy, mint a permetezési időpont helyes megválasztása. Fontos, hogy szélcsendes időben permetezzünk. A kezelést követően pedig ne ápoljuk és ne szüreteljük a növényeket a várakozási idő leteltéig. A permetezések időzítésén  múlik, sikerül-e elejét venni a károsító pusztításának. Ehhez kell a legtöbb szakismeret. Ilyen útmutatást lapunk is közöl a növényvédelmi rovatában.
Nem lehet elégszer elmondani, hogy jó védőfölszerelés nélkül önveszélyes a permetezés. Az alapfelszerelés: a széles karimájú kalap, a motorosszemüveg, a zárt kezeslábas, a gumicsizma és a gumikesztyű. Számos vegyszerhez előírják a különböző szűrőbetétekkel ellátott védőálarcot. Vegyük ezt komolyan!