Visszavontak ötvenegy hatóanyagot

Az utóbbi hetekben fölröppentek olyan hírek, hogy Magyarországon az unióban már tiltott hatóanyagokat tartalmazó, a fogyasztók egészségére nagy veszélyt jelentő növényvédő szerek is forgalomban vannak. A témáról Eke Istvánt, az FVM növény- és talajvédelmi főosztályának vezetőjét kérdeztük.
- Az Európai Unióban a növényvédő szerek újraengedélyezéséig mintegy nyolcszáz hatóanyag volt forgalomban, Magyarországon pedig valamivel több, mint négyszáz. A betiltott tizennyolc hatóanyagról egyébként az unióban külön rendelet intézkedik, közülük nálunk tizenegy soha nem volt engedélyezve, hatot már az uniónál korábban visszavontunk, egyet pedig a közösségnél egy esztendővel később tiltottunk be. Hazánkban nem volt és ma sincs olyan hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer, amit az unióban sem engedélyeznek.
- Az imént "a növényvédő szerek újraengedélyezését" említette. Mit értsen ezen az avatatlan olvasó?
- A napjainkban forgalomban lévő növényvédő szerek tetemes részét húsz-harminc évvel korábban engedélyezték. Azóta pontosabb mérési technikák állnak rendelkezésre, ezért a fejlett államok újraengedélyezik a növényvédő szerek lelkének számító hatóanyagokat. Az Európai Unió jelenleg e munka kétharmadánál tart, s a tervek szerint 2008-ban készül el vele. A felülvizsgálat keretében az unió eddig egy lépcsőben 320 hatóanyagot vont vissza. Nem elsősorban egészségügyi fenntartások miatt, hanem azért, mert a hatóanyagok licencét birtokló tulajdonosok nem adták be határidőre a szükséges dokumentációt. Vélhetően nem látnak már olyan piaci jövőt termékükben, ami a több millió dolláros, illetve eurós befektetés megtérülésével kecsegtetné őket. A hatóanyagok kisebb része bukik el a mai teszteken. Az unió azonban hagyott egy kiskaput. Merthogy olyan készítmények is eltűntek volna egyik napról a másikra a piacról, amelyek nélkül egyes növények védelme ellehetetlenül. A nélkülözhetetlen használatra hivatkozva engedélyezték, hogy 2007-ig egyedi elbírálás alapján forgalomban maradhassanak bizonyos hatóanyagok.
- Hogyan érintette mindez a hazai növényvédelmet?
- Uniós tagságával egyidejűleg Magyarország visszavonta azt az 51 hatóanyagot, amelyet a 320-ból nálunk forgalmaztak. Ám az uniós gyakorlat szerint a készleteket egy évig még értékesítheti a kereskedelem, az ezt követő esztendőben pedig a gazdálkodók felhasználhatják a náluk lévő szereket. A kivonás tehát két növényvédelmi szezonban bonyolítható le.
- Az egészségre mind kényesebben figyelő világunkban bizonyos mellékzöngék azért
kísérik ezt a folyamatot. Némely kemikáliának rákkeltő hatást is tulajdonítanak.
- Hadd ne minősítsem a hozzá nem értésük miatt az embereket félrevezető "jól értesülteket". A rákkeltő szereket ugyanis azonnal ki kell vonni a forgalomból, s az ilyen készletek megsemmisítése is kötelező. A rákkeltő hatás humán kockázatának becslését egyébként a tudomány mindenkori állása szerinti állatkísérletes vizsgálatok alapján végzik. Lyonban, a Nemzetközi Rákkutató Intézet központjában, az Egészségügyi Világszervezet állásfoglalásának ismeretében mondják ki a végső szót, hogy egy vegyület történetesen rákkeltő hatású-e vagy sem. Magyarországon az engedélyeket ugyan agrártárca adja ki, de toxikológiai voantkozásban az egészségügyi hatóságok szakvéleménye az irányadó. Olyan csúsztatások is elhangzanak, hogy bizonyos kukoricagyom-irtóból Svédországban nem fogy egy gramm sem, nálunk pedig óriási a felhasználás. Hát hogy is alkalmaznák a derék svédek, amikor éghajlatuk alkalmatlan a kukoricatermesztésre, a gabonaövezetben fekvő Magyarországon pedig évente 1,1-1,2 millió hektáron termelünk tengerit! A tényeken alapuló 2002. évi statisztikák szerint az EU-15-ök átlagában hektáronként 2,4 kiló volt a növényvédőszer-felhasználás, miközben nálunk másfél kilogramm.
- A kevesebbet is lehet szakszerűtlenül alkalmazni. Kik és milyen feltételekkel forgalmazhatnak és használhatnak növényvédő szereket?
- Változatlanul három kategóriába soroljuk a növényvédő szereket. Az elsőbe tartozó készítményeket csak felsőfokú végzettségű növényvédő szakmérnökök árusíthatják, vásárolhatják és alkalmazhatják. A következő kategóriához a megyei növényvédelmi szolgálat irányításával szervezett nyolcvanórás tanfolyamon lehet megszerezni a jogosítványt. A harmadik kategóriába tartozó szerek szabad forgalmazásúak, azokat bárki megveheti, használhatja. Az unió régebbi tagországaiban bárki, bármilyen szert megvehet, de azért ne legyünk nagyon büszkék magunkra. Mint tudjuk, Nyugat-Európában másként fejlődött az agrárgazdaság, mint nálunk, s a nyugati farmereket nagyon jól szervezett, a növényvédelmet is kézben tartó szaktanácsadó hálózat veszi körül. Tény, hogy nálunk a rendszerváltás óta több mint kilencszázezerre nőtt a gazdaságok száma, de közülük alig több, mint kétszázezer az árutermelő üzem.
- Sikerül-e ilyen közegben hiteles ellenőrzéseket, szermaradvány-vizsgálatokat végezni?
- Nagy visszhangot kiváltó botrányok mindig vannak a világban, nálunk ilyen volt tavaly a salátaügy. A vizsgált minták öt százalékában volt az engedélyezett értéket jóval meghaladó maradékanyag. A primőrök számítanak a szermaradékok szemszögéből a legkényesebb áruféleségnek. Jól kiépített laborhálózatunk van, nemzetközi összehasonlításban nem állunk a legrosszabbul, de elégedettek sem lehetünk. Attól egyébiránt nem lesz kevesebb a szermaradék, ha ezt gyakran és drágán ellenőrizzük. A termelők tudatformálásán sokkal több múlik.
- A növényvédő szereket hamisítják, sőt méregraktárakat feltörve lopják is.
- A hamisítás és a lopás együttesen az összes forgalom öt százaléka lehet. Legroszszabbul azok járnak, akik hatóanyag nélküli hamisítványt vesznek. Akad, aki úgy adhatja olcsóbban a szert, hogy nem regisztrált gyártótól vásárolja a hatóanyagot, mások pedig bagóért megveszik tőlünk keletre, aztán átcsomagolva értékesítik. A lopott árut meg kétszer adják el: az egyik nagyot bukik, a másik meg nagyot nyer az "üzleten".