Jó út nélkül mit sem ér a szép víz

A gazdaságilag meglehetősen elmaradott térség középpontjában fekvő Tiszaszőlős számára egyetlen lehetőség a kitörésre a vízi turizmus volna. Ehhez először is jó minőségű aszfaltos útra volna szükség, olyanra, amely az időjárási körülményektől függetlenül, minden időben összekötné a falut a településhatártól jó két és fél kilométerre elhaladó Tiszával. Ha a bekötőút megvan, jöhet az ivóvíz és elektromos hálózati ellátás kiépítése, csakis ezen az alapon lehet tárgyalni a befektetőjelöltekkel - véli Kerekes András polgármester. Tiszaszőlőshöz 6,7 kilométer hosszú folyópart tartozik, a település közigazgatási határán belül fekszik az egyedülálló természeti adottságú Aranyosi-sziget is, a legnagyobb sziget a Tisza magyarországi szakaszán.
A Tisza-tavi települések közül a leghosszabb érintetlen partszakasszal büszkélkedő falunak külön szerencséje, hogy a nemzetközi vízi útként funkcionáló folyómeder mélysége lehetővé tenné nagy merülésű üdülőhajók kikötését is. Az igényes és szervezett nemzetközi természetjáró vízi turizmus megteremtése szempontjából ez már önmagában felér egy lottó ötössel, bár az évi 210 millió forintból gazdálkodó, negyvenszázalékos munkanélküliséggel sújtott szegény falu a jelenlegi helyzete alapján a készpénzadományokat sem vetné meg. De legalábbis némi állami segítségre igényt tartana, hiszen az önkormányzat saját erőből sohasem tudná megvalósítani dédelgetett turisztikai terveit. Saját farkába harap azonban a kígyó: mindaddig nincs állami segítség, amíg a falu fel nem mutat valamiféle turisztikai teljesítményt - ez pedig a folyószakasz rossz megközelíthetősége miatt egyelőre lehetetlen.
A szegény embert az ág is húzza - tartja a mondás. Tiszaszőlősön ez hatványozottan igaznak tűnik, minthogy a Vásárhelyi terv kifejezetten mint vésztározóval számol a falu nagy értékű, vízpart közeli területével. Az önkormányzat érthetően már jó ideje lobbizik az elképzelés ellen, hogy jelentősebb esőzések után víz alá kerüljenek a kertek alatti területek, mondván: Tiszaszőlőst sohasem fenyegette árvíz, mert a kiskörei vízlépcső közelsége miatt az itteni gátszakaszt egy méterrel magasabbra építették annál, mint amekkora vízszint valaha is levonulhatna a Tiszán. Ha tehát most vésztározóvá nyilvánítanák a legértékesebb termőterületeket, a gazdálkodók végleg elveszítenék egyetlen megélhetési forrásukat.
Az önkormányzat hosszú távon is megoldásnak tartja a falu felemelkedésére az igényes családi és horgászturizmus fejlesztését. Eddig több magánvállalkozó jelezte, hogy szívesen befektetne, de amíg a szilárd útburkolat nem készül el az ezernyolcszáz lelkes falu és a Tisza között, elképzelésük csak hiú ábránd marad. Az aszfaltút tavalyi számítások szerint 126 millió forintból volna megépíthető, a szűkös költségvetés miatt azonban a tízszázalékos önrész megfizetését sem tudja vállalni az önkormányzat.
A Tisza-tavi települések összefogása a turizmus fejlesztésére megoldást hozhatna, azonban az eddigi tapasztalatok azt mutatják, az állami támogatások rendre a hosszabb ideje eredményesen lobbizó, a falusi turizmust rutinosan művelő falvakhoz vándorolnak. A csupán két éve önálló, korábban Tiszafüred árnyékában élő Tiszaszőlős minden téren vészesen lemaradt szomszédai mögött.