Mi lesz veled, falu?

A Nemzeti fejlesztési terv fő céljai összefüggnek a faluval mint településsel, amely a társadalom egyik legalsóbb, elemi színtere. Gond azonban, hogy lagymatag a bankok érdeklődése a településfejlesztés iránt, és gyenge a helyi közösségek érdekérvényesítő képessége. Az Európai Unió regionális politikája szerint a kis távolságok miatt egész Magyarország egy nagy régiót képez, amelybe a vasút- és a közúthálózat bővítése után a falvak szervesen integrálódni fognak. Szükség is lesz rá, mivel a kistelepülések identitáserősítő és megújuló képessége igen nagy, és az egész társadalom számára fontosak. Ha a falvakban élők olyan szinten hozzá tudnak jutni az információhoz, mint a városiak, akkor a falu nem lesz többé hátrányos települési forma.
Nagy Imre, a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának kutatója a dél-alföldi régió stratégiai céljait a kutatás-fejlesztés és az agrárium összekapcsolásában, a vasútvonalak fejlesztésében, a Tisza fenntartható használatában, valamint a hungarikumok támogatásában látja. 
Walter Strobl, az ausztriai Eberau polgármestere szerint az osztrák-magyar határ menti térségekben az egészségügyi centrumok, a biogáz, valamint a fa és egyéb nyersanyagok feldolgozása lehet kitörési pont, a kutatás-fejlesztésnek az egyetemekkel együtt ezekre kell összpontosulnia. Az osztrákok projektjeikhez társakat keresnek, ami a határ menti magyar kistérségek, falvak, gazdák bevonását eredményezheti.
Az agrártárca vidékfejlesztési programok főosztályának vezetője, Mohácsy Gabriella aláhúzta, hogy az unión belül a vidékfejlesztés egyre nagyobb jelentőségű lesz, a 2007 és 2013 közötti közös költségvetési időszakban az ilyen célú támogatások lényegesen bővülnek, ami az ökoszociális elven nyugvó többcélú mezőgazdaság kialakításának ösztönzését szolgálja. Mindez azt jelenti, hogy a hangsúly a termelés mellett egyre inkább a társadalmi szolgáltatásokra, a környezetvédelemre tevődik. Hazánkban e célok eléréséhez a Nemzeti vidékfejlesztési terv nyújt segítséget, keretében 2006-ig 187 milliárd forint támogatást folyósítanak. Fontos, hogy ennek az összegnek közel fele önrész nélkül igénybe vehető agrár-környezetgazdálkodási kifizetés, melyre a földterület alapján pályázhatnak a gazdák.
{p}
Loncsák Krisztina az FVM képviseletében elmondta, hogy az unió vidékfejlesztési céljai a vidéki lakosság helyben tartását, az emberformálta táj megőrzését szorgalmazzák. Ehhez azonban a falusi turizmus, a kézművesség fejlesztése kevés: a falu nem lehet múzeum. A kulcsszó mindinkább a környezetgazdálkodás. Az előadó szerint nyugati szomszédainknál, például Tirolban szinte mindenütt így gazdálkodnak, a termelést környezetvédelmi tevékenységgel bővítik ki. A gazdasági, természeti és építészeti értékeket együtt kell kezelni, az unióban már nem mezőgazdaságról, hanem úgynevezett "vidéki gazdaság"-ról beszélnek a vidékfejlesztési szakemberek.
Ernst Scheiber, a Vidékfejlesztési és Falumegújítási Európai Munkaközösség elnökhelyettese, az Osztrák Ökoszociális Fórum tagja viszont sötét jövőképet vázolt: szerinte a falvak nagy része elővárossá alakul át. A vidéken a posta- és iskolabezárások, a mezőgazdasági munkahelyek visszaesése elvándorláshoz vezethet. Ha nem akarjuk, hogy így legyen, erősítenünk kell a helyi közösségeket, az információáramlást, és meg kell tanulnunk minél hatékonyabban kihasználni a támogatásokat, az egymás számára kölcsönösen előnyös lehetőségeket. Fontos támogatni a különleges minőségű, márkás élelmiszerek termelését és a megújuló energiaforrások felhasználásának bővítését.
Győrffy Gábor, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség elnöke a magyar területfejlesztési rendszer hátrányaira hívta fel a figyelmet. Az egyébként is túlterhelt önkormányzatok a fejlesztési pénzösszegeket sokszor egymás rovására próbálják meg kihasználni, ahelyett, hogy kistérségekben gondolkodnának. A hatékony együttműködést gyakran személyi ellentétek és nem megfelelő jogszabályok hátráltatják. Kiemelte, hogy a falvak megújítását mindig a helyieknek kell kezdeményezniük, a külső szakértőknek nem szabad átvenni az irányítást tőlük.
Keresztes Sándor, nyugat-dunántúli területi főépítész szerint külön jogszabályokban kell lefektetni a fenntartható falufejlesztés irányelveit. Ennek alapjait a hagyományok és helyi értékek kell adják.
A Szent István Egyetem Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetének igazgatóhelyettese, Ónodi Gábor hangsúlyozta, hogy a falvak jövőbeni helyzetét alapvetően meghatározza a földbirtok-politika. A falusi lakosság megélhetéséhez mindenekelőtt föld kell. Manapság viszont általános, hogy egy falu határát nem a helybeliek használják, hanem nagyvállalatok. Kiemelte az agrár-környezetgazdálkodási támogatások, a Nemzeti vidékfejlesztési terv szerepét a helyi foglalkoztatási lehetőségek bővítésében. Ez a kis területen gazdálkodó, tőkehiányos emberek számára is elérhető, komoly segítség lehet.