Mi sült ki félév alatt?

Száznyolcvan nap, fél év. Lassan ennyi idő telt el, amióta május első napján Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Vajon a hétköznapjainkra ez a fél év miként hatott, mi történt az élelmiszerpiacon, a mezőgazdaságban? Kérdezhetnénk azt is: mi sült ki mindebből?

Hazai élet2004. 10. 22. péntek2004. 10. 22.
Mi sült ki félév alatt?


Kiderült, hogy a korábbi aggodalmak, miszerint az országot el fogják árasztani a külföldi élelmi cikkek, drágább lesz minden, alaptalannak bizonyultak: a boltok pultjain kínált termékek közül csak minden tizedik import. Ennél komolyabb mennyiségben érkezett külföldről az élelmiszeripar egyes ágazataiba külföldi alapanyag, főként sertéshús és baromfiféleség. A húsárak mégis felfelé kúsznak, mert kevés az itthoni vágnivaló. Ma már jövedelmező a sertés- és baromfitartás, ellenben vészhelyzet alakult ki a tejtermelők körében: bevételeik a legtöbb esetben kisebbek, mint kiadásaik. A tejipar sem örülhet ennek: ez évben háromszázmillió liternek megfelelő tej és tejtermék érkezett az uniós országokból hazánkba. Talán a tejpiac az egyetlen, a söré mellett, amelyben kézzelfogható változásokat okozott a csatlakozás: az árak az egy évvel ezelőttiekhez képest 20-30 százalékkal mérséklődtek, még akkor is, ha csökkenésüket gyenge minőségű tömegtermékek okozzák az élelmiszerboltokban.
Más okok miatt feleződött meg a gabonaneműek ára aratás óta: csúcstermést arattak. A gazdáknak mégsem okoz fejtörést a túltermelés: az Európai Unió intervenciós felvásárlási rendszere fix bevételt biztosít. Gondot okoz, hogy nincs elég tároló. A pékek az olcsóbb liszt ellenére sem képesek megélni, minden más kiadásuk növekedett, így 10-15 százalékkal akarják emelni a kenyér árát. Kérdés, hogy a korábbi évekhez hasonlóan visszautasítja-e törekvésüket a kereskedelem.
A gazdák többsége reménykedik: elindul a hektáronkénti 17-35 ezer forintnyi földalapú támogatás második részének folyósítása, rekordszámú pályázat érkezett uniós fejlesztési támogatásokra. Rossz hír, hogy ezek negyedét lehet csak támogatni a hatvanmilliárd foritnyi keretből. Jó hír, hogy a be nem fogadható pályázatok mégis bekerülhetnek az új uniós támogatási rendszerbe, de ehhez át kell dolgozni őket. Jó hír: sokan belevágtak ebbe a munkába is, nem félnek a többletmunkától; rossz hír: sok százezer gazdálkodó számára még mindig nem világos, mit is követel meg tőlük az uniós tagsággal járó új világ.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek