Új kormány, új program

A héten megalakult új, Gyurcsány Ferenc vezette MSZP-SZDSZ kormánynak a jelek szerint egyetlen célja van a jövő évi adóbevételi tervekkel: hogy érzékelhetően csökkentse az államadósság és a költségvetési hiány mértékét. Láthatóan ennek a célnak rendeli alá a közszférában tervezett, az őszi hónapokra beharangozott leépítéseket is, hiszen - mint a kormányprogram és a következő évi adótervek is fogalmaznak - elkerülhetetlen a hatékonyabb, kisebb, olcsóbb állam megteremtése. Bár ennek némileg ellent látszik mondani, hogy egyaránt csökkentik az adókat és mérséklik a vállalkozók terheit.
Az kifejezetten új elem a parlamenti vitára bocsátott adótörvény-tervezetben, hogy - tekintettel a lakosság romló életkori összetételére - állami támogatást ígérnek a 75 éven felüli egyedülállók számára. Ebbe a sorba illeszthető az a másik ígéret is, amely 2006-ra, azaz a soron következő kormányváltás esztendejére további egyhavi többletnyugdíjat irányoz elő az idősebb korosztály tagjainak.

Nyugdíjak törvény szerint
Az érvényben lévő törvény alapján már idén novemberben a szokásos havi nyugdíjon kívül - januárig visszamenőleges hatállyal - havi egyszázalékos kiegészítő nyugdíjat is hoz a postás az érintetteknek.
Január 1-jén, törvényi felhatalmazás alapján, 6,3 százalékkal emelte a nyugdíjakat a most leköszönt kormány, az arányszámot még a kabinet előzetes pénzügyi várakozásai alapján állapították meg. Végül május és augusztus vége között a pénzromlás folyamatosan évi hét százalék fölött volt. Ebből a szempontból jelentős az elmaradása a kormánynak a nyugdíjasokkal, a nyugdíj értékállóságának megőrzésével szemben. Ezért novemberben visszamenőlegesen fizetni kell, rendezni a nyugdíjakat, s az emelés mértéke eléri az egy százalékot. Az átlaghoz közeli nyugdíjjal rendelkező számára ez havi hatszáz forint többletet, vagyis összesen egyszeri hatezer forintos plusz jövedelmet jelent. Korábban az ilyen utólagos emelések alkalmával az összeget kamatos kamattal számolta el a kormányzat, ezúttal azonban csak a különbözetet fizetik meg a nyugdíjasoknak.
Ami a 13. havi nyugdíjat illeti, ebben az évben is egy újabb héttel nő a plusz kifizetési időszak (az 53. heti nyugdíjat májusban már postázta a nyugdíjfolyósító intézet). A novemberben kifizetendő, immár 54. heti nyugdíj összege szintén nem számít bele a nyugdíjalapba, s ezért az emelt összeg a következő esztendőben nem képezi a nyugdíjszámítás alapját. Ennek ellenére örömhír, hogy az idén az inflációt két százalékkal meghaladóan, összesen kilenc és fél százalékkal nő az öregségi nyugellátás. Az özvegyi nyugdíjak ellenben már átlagon felül, húsz százalékkal emelkednek novembertől, az életben maradt házastársak pedig az elhunyt házastárs nyugdíjának az eddigi 25 százalékával szemben 30 százalékára tarthatnak majd igényt.

Adók, kedvezmények
Ha a parlament is úgy akarja, jövőre egyszerűsödik az adórendszer, a mostani hárommal szemben mindössze kétkulcsos adótábla alapján kell személyi jövedelemadót fizetnünk (másfél millió forintos éves jövedelemhatár alatt 18, a fölött 38 százalék lesz az szja mértéke). A vállalkozások mozgásterét is növelni szeretnék azzal, hogy ezentúl a helyi iparűzési adó felét levonhatják a társasági adóalapból. A terhek csökkenését hozzák magukkal azok az intézkedések is, amelyek révén ötvenszázalékos járulékkedvezményt kapnak azok a vállalkozók, akik gyesről vagy gyedről visszatérőket, illetve ötven év feletti alkalmazottakat foglalkoztatnak. Többe kerül viszont a cégalapítás: az rt.-k és kft.-k cégbejegyzési illetéke a mai nyolcvanezerről százezer forintra drágul.
A jövőben illetékkötelessé válik az értékpapír és az üzletrész öröklése, nő a gépjármű-átírás, az államigazgatási fellebbezés és a bíróság előtti meghatalmazásért fizetendő illeték nagysága. Lényegesen megváltozik az adókedvezményi rendszer, és jövedelemhatárhoz kötik az igénybe vehető kedvezményeket. A felsőoktatási és felnőttképzésben részt vevők tandíjfizetése után, a számítástechnikai eszközök vásárlása alapján, ezen kívül a szellemi tevékenységre, az őstermelői munkára, a közcélú adományokra, valamint az élet- és nyugdíjbiztosításokra hatmillió forintos éves jövedelemhatárig összesen százezer forintos adókedvezmény vehető igénybe. A hat és fél millió forintos éves összjövedelemmel rendelkezők nem vehetnek igénybe hasonló adókedvezményeket. Jelentős szigorításként fogható fel ugyanakkor, hogy a jövő év végétől az önkéntes és magánnyugdíj-pénztári adókedvezmény már nem vehető fel készpénzben, hanem az összeg az érintett számláját növeli.
Kevesebb visszaigénylés
Módosulnak az adójóváírási szabályok: 53-ról 57 ezer forintra nő - mármint ha ebben az összegben állapodnak meg a munkaadók és munkavállalók érdekképviseletei - a havi minimálbér összege, melynek adómentessége ezentúl is fennmarad. A jövőben a havi bér 18 százaléka, de legfeljebb kilencezer forint lehet az adójóváírás mértéke maximum 1,35 millió forintos éves jövedelemnél kevesebbet keresők számára. Jó hír, hogy a tervek szerint jövő novembertől a jelenlegi havi 3500 forintos egészségügyi hozzájárulás 1200 forintra mérséklődik. A kormány működéséből még hátralévő bő másfél év viszont már nem elegendő az egészségügy reformjának végrehajtására, de a kabinet a súlyosan tőkehiányos ellátórendszer átalakításának megkezdésére különben sem tesz jövőre kísérletet.
Nem módosul a lakáshitelek után igénybe vehető adókedvezmény mértéke. Ugyanakkor a kamatfizetés, a hitelfolyósítási díj és a kezelési költség összege is növeli az adókedvezmény alapját, melynek kamattámogatott kölcsönnél (tizenötmillió forintos plafonig) a negyven, más hiteleknél (tízmilliós határig) a harminc százalékát lehet évente visszaigényelni adókedvezményként.