Becslések innen-onnan

A Miniszterelnöki Hivatal számítása szerint az államnak 537,4 milliárd forintba kerülne, ha a nyolcszázezer, jelenleg magyar igazolvánnyal rendelkező határon túli magyar élne a lehetőséggel. A szaktárcák elemzéseire alapozó becslések szerint a legvalószínűbb, hogy az első évben 100-250 ezer igénylő jelentkezik. (Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke százezerre teszi ezt a számot.) Mindez a feltételezések szerint 46,2-132,9 milliárd forint költségvetési többletkiadással járna, ami 13 750-34 375 forint adófizetési többletet igényelne az adózó magyaroktól.
A legerősebb ellenzéki párt úgy véli, a kettős állampolgárság megadása a magyar adófizetőknek semmibe sem fog kerülni. A Magyarok Világszövetsége közgazdászainak számítása szerint viszont optimális esetben akár 180 milliárd forintot meghaladó többletbevétele származna Magyarországnak az áttelepülők adó-, illeték- és járulékfizetése révén.
Az egészségügyi tárca úgy véli, tíz százalékkal kellene növelni az adó- és járulékbefizetéseket ahhoz, hogy az ingyenes, illetve a kedvezményes egészségügyi ellátásokat (háziorvos, kórházi kezelés, gyógyszertámogatás, táppénz) a megnövekedő többletigények közepette szinten tudják tartani. A hazai tendenciát figyelembe véve a kettős állampolgársággal járó létszámnövekedés a közoktatásban pozitív hatású is lehet, mivel növekedne a gyermekek száma.
A foglalkoztatáspolitikában dolgozók elképzelése szerint az új munkaerő megjelenése csökkentené a hazai munkakeresők esélyeit. Emiatt - becslések szerint - a munkanélküli-segélyben évente 35-40 milliárd forint többletigény jelentkezne. Ez a feltételezés azonban nem igaz abban az esetben, ha csak néhány tízezren telepednek át, ekkor ugyanis a most betöltetlen állások száma csökkenne, s nőne a munkavállalók, az adó- és járulékfizetők száma.