Botrányos romakárpótlás

Horváth Attila az alapos gyanú szerint az elnöki pecsétet használta fel kárpótlási okiratok hamisításához. Jó üzletnek bizonyult a romakárpótlás, legalábbis azoknak, akik visszaéltek a többségében idős, esetenként írástudatlan emberek jóhiszeműségével. Az ügyeskedők nemcsak a Győr-Moson-Sopron megyei rendőröknek adtak munkát, akik több hónapja nyomoznak a kárpótlás haszonlesői után, hanem Veszprém, Zala, Fejér és Komárom-Esztergom megyei kollégáiknak is.
Az Osztrák Megbékélési Alapra kérelmet nyújthattak be mindazok, akik egy tanúval és a kisebbségi önkormányzat által kiállított pecsétes papírral igazolták, hogy 1944 és 1945 között ausztriai kényszermunkára hurcolták el vagy gettóba zárták. Elvetemült emberek pénzt szimatolva hamar kiókumlálták, ügyesen manipulálva hogyan zsebelhetik ki a kárpótoltakat.
A nyomozás során kiderült, hogy többen jogosulatlanul vettek fel félmillió és kétmillió forint közötti összeget. Elég volt hamis nyilatkozatokat szerezniük meghurcoltatásuk igazolására. A képlet olyasforma, mint valaha a partizánmúlt igazolása: elég volt két egykori ellenállónak tanúsítania, hogy együtt álltak ellent, s máris kész volt a partizánmúlt, ölbe hullottak  a vele járó előnyök.
- A rendelkezésre álló adatok alapján jelentős kárt okozó, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett csalás és többrendbeli magánokirat-hamisítás megalapozott gyanúja miatt folyik a nyomozás. Hárman, L. Ferenc, H. Attila és B. József előzetes letartóztatásban vannak, további két személy ellen elfogatóparancsot bocsátott ki a főkapitányság - tájékoztatta a Szabad Földet Kiss Imréné alezredes, a Győr-Moson-Sopron Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.
Győr megyében háromszázra tehető a kérelmet benyújtók száma. Eddig összesen mintegy kétszázmillió forint kárpótlást utalt ki a kárpótlást végző hivatal kétszázötven igénylőnek, akinek többsége jogosulatlanul jutott pénzhez.
A roma kisebbségi önkormányzat győri elnöke nem kívánt megszólalni a témában. Arról sem mondott véleményt, hogy előzetes letartóztatásban lévő elnökhelyettese hogyan használta fel az önkormányzat bélyegzőjét a tudta nélkül, mert hiszen abból egyetlenegy létezik.
- Én senkinek nem fizettem semmit - mondta lapunknak egy írni-olvasni nem tudó idős asszony -, a kisebbségi irodán töltötték ki a papírjaimat, s azt tanácsolták, tegyem a pénzt bankszámlára. Erre azonban nem volt szükség, mert nagyon hamar feléltük azt a keveset.
A munkatábort megjárt Lakatosné helyett a fia intézte a kárpótlást. Véleménye szerint néhány csaló miatt most minden román el akarják verni a port.