Derékba törhetnek a faiskolák

Az uniós csatlakozás után kialakult helyzetben minden második faiskolai termesztő tönkremehet, akár gyümölcsfát, akár szőlőoltványt, díszfát vagy erdei növényt szaporít.

Hazai életBozsik József2004. 11. 26. péntek2004. 11. 26.
Derékba törhetnek a faiskolák


A Magyar Szaporítótermesztők Szövetsége és Terméktanácsa elektronikus levelet juttatott el szerkesztőségünkhöz, melyben Hunyady Miklós, a szervezet főtitkára annak adott hangot, hogy katasztrofális helyzet alakult ki az ágazatban. Olyan mértékben emelkedtek a gazdákat terhelő vizsgálati díjak, hogy lehetetlen kifizetni őket. Háromszoros, sőt hatszoros mértékű a díjemelés. Az idén az új rendeletek már nem adtak lehetőséget arra, hogy a megemelt vizsgálati díjak ötven százalékát visszaigényeljék állami támogatásként. Ez oda vezet, hogy felszámolják az üzemi törzsültetvényeket. Az áldatlan állapotokat a gyümölcs-, a szőlő-, a díszfaiskolai és az erdészeti szaporítóanyag előállítói egyaránt megsínylik.
A szakértők attól tartanak, hogy a magyar gazdák és a kertbarátok alacsony biológiai értékű, nem a helyi körülményekre, éghajlatra nevelt külföldi szaporítóanyag ültetésére fanyalodnak. Az idén már nem kaptak állami támogatást sem a gyümölcstelepítők, sem a szőlőtelepítők - folytatja a nehézségek felsorolását Hunyady Miklós.
Nem kaptak annak ellenére, hogy a kormányzat tavaly azt ígérte, érvényes lesz 2004-ben is az ötvenszázalékos támogatás az ültetvényekre. A faiskolai termesztés kétéves ciklusban zajlik. A faiskolások elkezdték a szaporítást. Év elején meg is jelent a támogatási rendelet, de a pályázati kiírásra már hiába vártak. A faiskolai ágazatban megtermelt készletek fele ennek folytán eladatlan, eladhatatlan lesz, a 250 gyümölcsfaiskolásnak legalább a negyven-ötven százaléka tönkre mehet.
{p}
Együtt olvastuk el Hunyady Miklós nyilatkozatát Lux Róberttel, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács főtitkárával, aki korábban gyümölcs-szaporítóanyag termesztésével is foglalkozott, és jelenleg is díszfaiskolai szaporítást folytat. Lux Róbert azt nyilatkozta, hogy a magyar gyümölcs gondjai a GATT (általános vámtarifa- és kereskedelmi egyezmény) uruguayi fordulójával kezdődtek, amikor kimondták, hogy Magyarországra nem külön engedélyezési eljárással kerül be a szaporítóanyag, a kész gyümölcs, bármilyen feldolgozott termék, ehelyett a GATT-forduló során a behozatalt vámosították, az emelt szintű vám adott hatéves átmenetet ahhoz, hogy Magyarország a versenyképesség feltételeit megteremtse.
- Ha ezt önkritikusan akarjuk értékelni - fejtette ki Lux Róbert -, akkor sok felhánytorgatni valója egyik oldalnak sincs, mert valóban igen kevés intézkedéssel segítette a kormányzat az ügy rendezését. De úgy tűnik, igen-igen kevés volt az is, amit a termesztők tettek.
Legalábbis a piaci megmérettetés ezt mutatja. A jelek szerint a napi gondok súlya mindig elfedi a következő időszakok teendőit, azok megalapozását. Elvonja  tőle a figyelmet és a pénzt is. Kétségtelenül sántít a kormányzati megítélés: a kertészet mostohagyerek benne. Azaz a termelési érték szerinti húszszázalékos és az agrárexportbeli 25 százalékos részesedést mellőzve mérlegel a döntéshozó. Így volt ez, kormányoktól szinte függetlenül, az egész eltelt tizenöt-húsz évben. A napi politizálás határozza meg az ügyeket, nem a középtávú, hosszú távú érdek.
Kardos Gábor, a Magyar Dísznövény Szövetség és Terméktanács főtitkára a közelmúltban tért vissza Hollandiából. Lapunknak úgy fogalmazott, hogy a hollandok nem csupán konkurenseink, hanem nagy ellenfeleink is, és nemcsak nekünk, hanem az egész közép-európai térségnek. Annak ellenére versenyképesek, hogy az 1500 kilométer fuvarköltsége is terheli az árujukat. Ennek az a magyarázata, hogy Hollandiában a dísznövénykertészek óriási támogatást kapnak mind a növényi kultúra fenntartására, mind infrastruktúrára, mind üvegházépítésre, nem is beszélve a fűtésre és a világításra kapott támogatásról.
- Nekünk álom az, amilyen támogatást kapnak - szögezte le a főtitkár.
Kissné Szabó Fruzsina, a Magyar Kertészeti Árudák Egyesületének elnöke kifejtette, hogy mindenki panaszkodik, nemcsak a termelők, hanem a kereskedők is, mivel az idén jóval kevesebb gyümölcsfát tudnak eladni, mint az elmúlt években.
Kardos Gábor és Kissné Szabó Fruzsina egybehangzóan megerősítette Hunyady Miklós állítását: a faiskolai szektor versenyképessége valóban lényegesen csökkent azáltal, hogy 2004-től kezdve nem lehet visszaigényelni a szemledíjak felét, mint korábban.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek