Eurómilliók a testvérvárosok találkozására

Óriási volt az érdeklődés a testvérvárosi kapcsolatokról szóló múlt heti budapesti konferencián. A főváros része, Terézváros önkormányzata által kezdeményezett rendezvényre az ország százötven településéről jöttek el az önkormányzatok vezetői és munkatársai a Duna Palotába. A műhelymunkával egybekötött kétnapos szemináriumon a téma hazai és külföldi szakértőinek előadásai főként a programok uniós pályázatai lehetőségeiről szóltak, mivel csatlakozásunkkal felértékelődtek a tanácsi rendszerben inkább csak formálisan működő, települések közötti kapcsolatok. Friss felmérés szerint egyébként a magyar önkormányzatok Erdéllyel, valamint Németországgal tartják fenn a legtöbb ilyen kapcsolatot, mostanig mintegy ötven, zömmel európai országgal épült ki együttműködés.
Terézváros polgármestere, a házigazda Verók István szerint a vidéki településeknek nyilván más a helyzetük, mint a fővárosnak és kerületeinek, a partner kiválasztásakor azonban általában egyformán gondolkodnak: azokkal a jelöltekkel társulnak szívesen, akik hasonló gondokkal küszködnek, vagy amelyekkel adottak a lehetőségek a gazdasági együttműködésre is. A Béccsel, Berlinnel és Szófiával "testvér" Terézváros például Berlintől városfejlesztést, műemlékvédelmet "tanul", a belvárosi kerületek minirégiós tagjaként pedig, hasonlatosan a vidéki kistérségekhez, Párizstól az építészeti értékek megőrzését. A konferencián a kapcsolat "mérhető haszna" mellett szó esett a külországok magyarlakta települései iránti szolidaritásról is, amit történetesen a romániai testvérvárosok sokasága is bizonyít. A közös cél azonban, aminek jegyében ez a képzés is történt, hogy a magyar városoknak és falvaknak "meg kell tanulniuk az uniós nyelvet", el kell sajátítaniuk a pályázatírások technikáját ahhoz, hogy a kapcsolat tartalmas legyen. A rendezvényen hasznos tanácsokat kaptak a résztvevők a testvérvárosi szekció brüsszeli képviselőjétől, aki az Európai Bizottsághoz eddig benyújtott magyar pályázatokat színvonalasnak minősítette, egy közeljövőben CD-n megjelenő kézikönyv pedig a testvérvárosi kapcsolatok valamennyi tudnivalóját összegzi.
Törőcsik Gábor, Eger önkormányzatának fiatal munkatársa a Kultúra 2000 programot említette fel, amely jó kiinduló alap a partnerkeresésre. A számos országbeli, közöttük az erősödő orosz turizmus okán nemrég felújított orosz testvérkapcsolattal rendelkező város uniós programmal pályázza meg 2010-ben az Európa kulturális fővárosa címet. Történelmi hagyományaikhoz híven őket elsősorban az idegenforgalmi és kulturális események kötik össze testvérvárosaikkal, ám az iparától néhány éve megfosztott német Esslingen példa lehet arra is, hogyan hasznosítsák a dohánygyártó multicég hátrahagyott hatalmas gyárépületét.
A Csongrád megyei Sándorfalva polgármestere, Darázs Sándor azt mondja, itt most úgy "kiokosították", hogy falujáró mozgalmáról, citerazenekaráról, kulturális egyesületéről híres községük jövőre legalább három pályázatot készít. Náluk különben a testvérvárosi kapcsolatok családias jellegűek. Vendégeik a helyiektől szállást, reggelit kapnak, rendezvényeiket többnyire a vállalkozók támogatják. A romániai Újszentesre évek óta magyar nyelvű könyveket visznek ajándékba, és falujukból a svájciak, olaszok, németek, a szerbiai muzslaiak sem távoztak soha üres kézzel. Tőlük az ifjú nemzedék iskoláscsapatai indulnak a külországokba nyelvet tanulni, világot látni. Közös terveik is vannak: a község asztalosai fát szeretnének behozni Romániából, vasüzemi vállalkozóik pedig svájci és olasz piacokat keresnek a termékeiknek.
Az Európai Uniónak külön kerete van a tagországok testvérvárosi kapcsolatainak pályázataira. Az idén 14 millió, jövőre 12 millió eurót szán erre a célra. Az évente beadott mintegy két és fél ezer pályázatnak több mint a felét elfogadják. Az idén pályázó magyarok 117 munkájából 79 nyert, ami nagyon jó arány.