Gazdák az utakon

November 24-26. közt ismét az utakra vonultak a gazdák, mert állításuk szerintük a szaktárca nem tartja be a februári demonstrációt követő megállapodásokat. A követeléseiket tartalmazó levelet a Magyar Gazdák és Fogyasztók Érdekvédelmi Mozgalma, a Magyar Sertéstartók Szövetsége és a Kis- és Középbirtokosok Szövetsége aláírásával elküldték Németh Imre miniszternek.

Hazai életMolnár Lajos2004. 11. 26. péntek2004. 11. 26.
Gazdák az utakon


Hanó Miklós, az érdekvédelmi mozgalom elnöke elmondta, majdnem valamennyi megyében megmozdultak a gazdák, a három nap alatt félpályás útlezárással hívták fel a lakosság, a kormány figyelmét a gazdálkodók nehéz helyzetére és arra, hogy ha továbbra is így marad, tönkremegy a magyar mezőgazdaság.
Kérik, hogy a minisztérium tartsa be a februárban aláírt megállapodást. Az egyezségben a szaktárca vállalta, hogy a hízók után darabonként kétezer, a baromfi után kilenc és fél forint állatjóléti támogatást fizet, de ezt október 15-én, anélkül, hogy egyetlen érdekképviselettel tárgyalt volna, felfüggesztette. A gazdák követelik a támogatások visszaállítását és további folyósítását 2005-ben és 2006-ban, mivel az unió erre lehetőséget ad.
Sákán Antal, az MSSZ elnöke nem érti, hogyan merülhetett ki a támogatási keret, hiszen a megállapodásban rögzítették, hogy 3,6 millió sertésre 7,2 milliárd forint támogatást kapnak a termelők, és csak 5,2 milliárdot vettek igénybe a gazdák, tehát kétmilliárddal még tartozik a tárca. (Ugyanennyi pénz hibádzik a baromfitenyésztőknek.) A sertéstartási támogatás alapot nyújthatott volna az unió követelte környezetvédelmi és állatjóléti beruházások megvalósítására. Fejlesztés híján bezárhatják a sertéstelepeket, aztán nyakunkon marad a sok gabona, és tönkremennek a növénytermesztők is. Ha ez így megy tovább, kénytelenek lesznek megválni földjeiktől. Az élő sertés az utóbbi hetekben ismét olcsóbb lett, mostanában 270-275 forintot fizetnek az első osztályú hízóért. Ugyanakkor az önköltség körülbelül 280 forint körül alakul, több okból. Nálunk például sokkal nagyobb költség terheli az állattartókat, mint a többi uniós országban, ahol Sákán állítása szerint olcsóbb a takarmány, több a nemzeti támogatás, nem kell annyiféle adót és más többletkiadást fizetni.
A termelők nehezményezik azt is, hogy a támogatásból levonják az áfa egy részét. Hasonló a problémájuk az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programmal is, a belőle megvalósuló beruházások után az áfa egy részét nem kapják vissza a termelők. Most a teljes összeget követelik.
A tüntetők sürgetik a földalapú támogatás harminc százalékának megfelelő nemzeti kiegészítő juttatás kifizetését. A februári megállapodás értelmében előlegként nyolcezer forintot megkaptak belőle, követelik a fennmaradó kilencezer forint azonnali kifizetését, ami lehetővé tenné, hogy ne kelljen a gabonát olcsón eladniuk (a tervek szerint ezt a jövő év elején kapnák kézhez).   A gazdák követelései közé tartozik, hogy a szaktárca a februári megállapodásnak megfelelően tartassa be a tej literenkénti 68 forintos irányárát, és az összeget egészítse ki ötforintos kvótatámogatással. Jelenleg a feldolgozók ötvennyolc-hatvan forintért viszik a tejet a nagyüzemektől, a kistermelőktől pedig ötvenért, holott általában hetvenkét forint az önköltsége.

A tüntetők követelései
A földalapú támogatás azonnali kifizetése. Az áfa teljes visszaigényelhetősége. A sertés- és baromfitenyésztők támogatásának visszaállítása. A tejkvótáról szóló törvény azonnali életbe léptetése. A tejkvóta literjét az állam 50 forintért vásárolja meg. A gabonaintervenciós rendelet módosítása.

Ezek is érdekelhetnek