Kulcsfogalom: nyomon követhetőség

Januártól valamennyi uniós tagországban kötelező lesz az élelmiszerek nyomon követhetőségét elősegítő közösségi jogszabály alkalmazása. Az új norma jóvoltából a szántóföldtől az asztalig ellenőrizhetővé válik a táplálék teljes útja, jelentős javulását hozva az élelmiszer-biztonságnak.

Hazai életVarjú Frigyes2004. 11. 05. péntek2004. 11. 05.
Kulcsfogalom: nyomon követhetőség


Egy uniós közvélemény-kutatás eredménye szerint a régi tagállamok polgárainak legtöbbjét érdeklik az élelmiszer-biztonság kérdései. Arányszámuk Magyarországon is meghaladja a nyolcvan százalékot. A megkérdezettek fele úgy véli, a biztonságos élelmiszerek nem tartalmazhatnak semmiféle növényvédőszer- és egyéb vegyianyag-maradványokat (például hormonokat). A felmérés kitért arra is, hogy az unió polgárai szerint mennyire biztonságosak az általuk vásárolt élelmiszerek. Komoly figyelmeztetés, hogy a tudatos válaszadók harmada állítja, egyáltalán nem biztonságos, ami a család asztalára kerül.
Az előzőek is alátámasztják, hogy a nyomon követhetőség nagyon fontos eleme az élelmiszer-szabályozásnak. Vagyis biztonságos élelmiszerekről csupán abban az esetben beszélhetünk, ha az állattenyésztés és élelmiszer-termelés, illetve a feldolgozás és a kereskedelem minden szakaszát valamennyi uniós tagországban azonos előírások alapján, szigorúan ellenőrzik, s az eredményeket visszakereshetően minden érintett számára elérhetővé teszik. Az új uniós jogszabály tehát átláthatóvá teszi a teljes, egységes élelmiszerláncot, s mivel ugyanazokat az alapelveket alkalmazzák az élelmiszer-termelésben részt vevő gazdák, illetve vállalatok, utólag pontosan azonosítható akár a felhasznált anyagok származási helye is.
Egy nemrégiben a budapesti brit nagykövetség által szervezett konferencián is elhangzott, hogy az újonnan csatlakozó uniós tagországok közül elsőként Magyarország hozta létre az élelmiszer-biztonság kérdéseit vizsgáló intézményt, amely szoros kapcsolatban áll az Európai Élelmiszer Hivatallal. Mattyasovszky Pál, a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal osztályvezetője szerint nincs szennyeződésmentes élelmiszer, s a mérgező anyagok hetven százaléka (kemikáliák, baktériumok és vírusok) táplálék útján kerül a szervezetbe. Ezért alapvető feladat, hogy ne csak az élelmiszergyártás és a kereskedelem legyen követhető, hanem a takarmányozásra és a növényvédelemre is terjedjen ki a figyelem. Ha az élelmiszerlánc valamennyi szereplője képes "elszámolni" munkájával, pontos kép rajzolható meg a "szennyeződési lánc"-ról is. A hatóságoknak ezért fel kell térképezniük a nyersanyagok származási helyét, a vegyi anyagok és a gyógyszerek alkalmazását. Pontosan tudniuk kell, mi történt a feldolgozáskor, ismerniük kell az adott élelmiszer összetételét. Ugyancsak lényeges információ, hogy ki, mikor, kitől vásárolt alapanyagot, s a készterméket ki, mikor és kinek szállította.
Mattyasovszky Pál szerint csak akkor nevezhető biztonságosnak az élelmiszerrendszer, ha valamennyi közreműködő munkája nyomon követhető. A visszakereshetőségre (és kis részben a fogyasztók tájékoztatására) 128 soros vonalkód, mágneses szalag vagy rádiófrekvenciás jeladó szolgál. Az uniós szigor a jelek szerint nem lesz hiábavaló, mert a legfrissebb kutatások szerint az élelmiszergyártók és -kereskedők felismerték, hogy ma már a piacon maradás egyik legfőbb feltétele a biztonságos élelmiszer.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek