Miről is szavazunk?

"Egyetért-e ön azzal, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények, kórházak maradjanak állami, önkormányzati tulajdonban, ezért az Országgyűlés semmisítse meg az ezzel ellentétes törvényt?" Erre a kérdésre kell majd igennel vagy nemmel voksolnunk a december 5-i népszavazáson (a kettős állampolgárság ügye mellett).

Hazai életCsászár Jenő2004. 11. 12. péntek2004. 11. 12.
Miről is szavazunk?


Lehetséges válaszok
Az alábbiakban a kórházprivatizációt ellenzők, illetve támogatók főbb érveit foglaltuk össze.

Igen
A magánkézbe kerülő egészségügyi szolgáltatások esetén nő annak a veszélye, hogy a beteg anyagi helyzetétől függ, milyen szintű ellátást kap - hangoztatja a privatizációellenes tábor. Attól is tartanak, hogy az értékes ingatlanok megvásárlása után azokat a befektetők átalakítják, például az egykori kórházat a busás haszon reményében majd lakóparkként értékesítik. A legtöbb jogi értelmezés szerint az igen szavazat csak azt jelentené, hogy az épületek és berendezésük nem adható el, az ingatlant továbbra is az állam és az önkormányzat nevén tartaná nyilván a földhivatal - a működtetésüket azonban a tulajdonos nyugodtan átadhatja másnak. A használat jogát például átengedheti gazdasági társaságnak, jótékony civil szervezetnek vagy egyháznak.

Nem
A magántőke valamilyen formájú bevonása nélkül nem fog a jövőben működni a tőkeszegény egészségügy. A szaktárca támogatja a privatizációt; kórházat venni eddig sem igazán akart senki az államtól vagy az önkormányzatoktól, a működtetés magánosítása pedig ma is zajlik. Jövőre 25 milliárdos hitelprogrammal támogatja a kormány, hogy a szakrendeléseket az ott dolgozók maguk privatizálhassák. A magánosítás nem jelent egyet az egészségügyi szolgáltatások fizetőssé válásával, ugyanis nem az intézmény tulajdoni viszonyától függ, hogy ott fizetni kell vagy sem, hanem attól, hogy közfinanszírozott (OEP által fizetett) ellátást veszünk-e igénybe vagy sem.
{p}
Állami álom helyett magánvalóság
Ma is lehet magánosítani az ágazatban, annak ellenére, hogy az Alkotmánybíróság tavaly decemberben formai okok miatt megsemmisítette a kórháztörvényt (ez csupán szabályozottá tette volna a szolgáltatásokat, az intézmények eladását). A háziorvosi rendelők 95 százaléka privatizált, ám csak a működtetés van magánkézben, az épületek csupán az esetek öt százalékában vannak az orvosok tulajdonában.
A hatvan műveseállomás közül 47 privatizált, három multinacionális (egy svéd és két német) cég a kilencvenes évek óta uralja a piacot. A privát és az állami dialízisállomás között annyi különbséget észlel a beteg, hogy az előbbi küllemében, felszereltségében is jobb színvonalú. Az itt végzett kezelés az államihoz hasonlóan ingyenes. Másfél évtized alatt a három vállalat mintegy 14 milliárdot fektetett az ágazatba. Nyereségük főként annak köszönhető, hogy az alkalmazott műszereket maguk gyártják, illetve világszerte több ezer állomást működtetve jóval költséghatékonyabbak, mint a nagyobb apparátussal dolgozó állami intézmények.
Emellett a képalkotó diagnosztikai szolgáltatások (CT, MR) többsége is magánkézben van, mégsem kerül pénzbe a betegeknek a vizsgálat. A tárca tervezi a járóbeteg-ellátásnak és az ÁNTSZ-laborok egy részének a privatizálását is, ugyanis üres pénztárcával ezek korszerűsítése is csak állami álom maradna...
Minden tizedik kórház csőd közeli helyzetben van, kétharmaduk kisebb-nagyobb adósságállománnyal küzd - derül ki a kórházszövetség jelentéséből. A tartozások húszmillió és egymilliárd forint között mozognak. Hiába lesznek nagyobb összegek elérhetők 2007-től az egészségügy számára, az uniós kiírásokra csak azok az intézmények pályázhatnak, amelyek nem tartoznak a közterheikkel.

Ahol már orvosolják a pénzhiányt
A kisvárosi kórházakat gyakorta sújtja a pénzhiány, így számukra óriási gondot jelent, hogy matuzsálemi korú műszereiket, berendezéseiket újakra cseréljék. Hogyan érkezhet tőke ezekbe az intézményekbe? Az intézmények eladása, magánosítása helyett más módszerek is léteznek, ahogy a hevesi példák is mutatják.
Hatvan
Jó egy éve felröppent a sajtóhír, hogy az Albert Schweitzer Kórház lehet az első az országban, amelyet privatizálnak. Jelentkezett ugyanis egy külföldi üzletember, aki bejelentette vásárlási szándékát. Később az eladásból semmi sem lett, ugyanis kiderült: az állítólagos vevő nem tűnik megbízhatónak. A magánosításról azóta sem beszélnek, az átalakításról annál inkább. A Zagyva-parti város kórházában 18-20 éves röntgengépekkel dolgoztak, ezért nem láttak más megoldást, mint hogy a diagnosztikai osztályokat egymás után kiadják vállalkozásba. Októbertől a radiológiát működtetik ebben az új formában, majd következik több másik osztály is - tudtuk meg dr. Kosztura László igazgató főorvostól. Egy tőkeerős nemzetközi egészségügyi központtal kötöttek megállapodást, s ettől az ellátás javulását várják. A patológia és a laboratórium felszereltségét is csak így tudják korszerűsíteni. Számításaik szerint 15 év alatt így mintegy 900 millió forint áramlik majd az intézménybe.
Gyöngyös
A tervek szerint gazdasági társaságok útján működtetik majd a városi kórházat. Épp a helyi képviselők előtt fekszik a javaslat, amely egy teljes mértékben önkormányzati tulajdonú közhasznú társaságot, illetve a másik változat szerint egy kht.-t és egy kft.-t hozna létre. Ez az új szerkezet kedvezőbb lehetőséget jelentene a beruházóknak, így a betegek ellátását színvonalasabbá tehetnék. A hagyományos ingyenes kórházi ellátást mindez nem érintené - tájékoztatott dr. Sebes Gábor igazgató -, az intézet azonban új osztályokkal és ellátási formákkal gyarapodhatna. Például ápolási részleget hoznának létre, és a reumások, valamint a szívkoszorúér-betegségben szenvedők is modernebb körülmények közt gyógyulhatnának. Ha az átalakítás megvalósul, akadnak majd alapítványi támogatással fenntartott ágyak, sőt, a rekreációra is mód nyílik a mátraalji kórházban.

Ezek is érdekelhetnek