Népszavazás a kettős állampolgárságról

"Akarja-e, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy kedvezményes honosítással - kérelemre - magyar állampolgárságot kapjon az a magát magyar nemzetiségűnek valló, nem Magyarországon lakó, nem magyar állampolgár, aki magyar nemzetiségét a 2001. évi LXII. Tv. 19. paragrafusa szerinti magyarigazolvánnyal vagy a megalkotandó törvényben meghatározott egyéb módon igazolja?" - ez az a kérdés, amelyre december 5-én népszavazáson ad választ nyolcmillió magyar szavazó.
Ez az a kérdés, mely az utóbbi két hétben összeugrasztotta a négy hazai parlamenti pártot, s ez az a kérdés, amely minden magyart arra sarkall, hogy elgondolkodjon a határokon túl élő magyarok jövőjéről. Valószínűleg ez a magasztosság járta át pártjainkat is az utóbbi napokban, mert a nyilvános veszekedést felváltva leültek tárgyalni. Arról egyeztetnek, vajon mit is jelent a népszavazásra feltett kérdés. Választ vár erre a lakosság többsége is, egy felmérés szerint ugyanis százból csupán öt ember állítja magáról, érti, tudja, miről kell szavaznunk bő két hét múlva.
Most úgy tűnik, a viszályt felváltja a józan ész - persze közben megy a mérlegelés, mi hozhat több szimpatizánst -, a négy párt közös nyilatkozatban hívott fel a héten arra, mindenki menjen el szavazni. Megállapodtak abban, hogy a kormány készítsen egy részletes összefoglaló anyagot arról, milyen jogokkal és kötelezettségekkel jár a magyar állampolgárság, milyen feltételei vannak a kettős állampolgárságnak Magyarország nemzetközi szerződéseit illetően. Ez lenne a további tárgyalások kiindulópontja.
A szokásos villongások nem szűntek meg a felek között, az elgondolások még nagyon messze esnek egymástól. Lapzártánkkor egy a biztos: a teljes jogú állampolgárságot egyik párt sem látja bevezethetőnek. Az egyik jobban, a másik kevésbé kurtított jogosítványokat biztosítana a határon túl élők számára. Listájuk a korlátozott jogokat garantáló utazási igazolványtól, útlevéltől egészen az automatikusan járó nyugdíjig, egészségügyi ellátásig terjed.
A szavazati jog megadásáról mind a négy párt hallgat. Kerüli ezt a kérdést az ellenzék is, amellyel a határon túliak többsége szimpatizál, s hallgatnak a koalíciós pártok is.
Az egyeztetés egyértelmű előrelépés ahhoz képest, hogy egy hete eredmény nélkül álltak fel az asztaltól a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) résztvevői. A Máértet megnyitó Mádl Ferenc köztársasági elnök hitet tett az európai normákkal összhangban álló autonómia és a kettős állampolgárság ügye mellett.
A pártok a hét elejei egyeztetésen saját javaslatokkal is előálltak. Lapzártánk idején annyit lehetett tudni, hogy a kormány összeállította a Szülőföld elnevezésű programcsomagját. A csomagnak része a külhoni útlevél. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint ily módon elérhető, hogy az anyaországon kívül élő magyarság a határokat ne valóságos államhatárként érzékelje. Emellett Szülőföld Alapot hoznának létre egymilliárd forintnyi állami hozzájárulással és magánfelajánlásokkal, valamint a határon túli magyar vállalkozásokat segítő, húszmilliárd forintos Partner Hitel Programot. Az MSZP bevezetne egy új státust, melyet országgyűlési határozat szentesít: a nemzetpolgárságot.
{p}


Mindez a Fidesz szerint ígéretes ötlet, de az ellenzéki párt ennél tovább lépne: megalkotná a nemzeti összefogás törvényét, a határon túli magyaroknak bevándorlás nélkül biztosítana magyar állampolgárságot, a magyar útlevéllel azonos európai útlevelet adna, a Magyarországon élő és dolgozó, ez után adózó, járulékot fizető külhoni magyaroknak automatikus nyugdíj- és egészségügyi ellátást biztosítana. A népszavazásig ugyan minderről már nem lehet törvényt alkotni, de a négy párt megállapodhat a főbb feltételekben. A párt korábbi nyilatkozata szerint úgy kell megoldani a kérdést, hogy ne kerüljön az adófizetők pénzébe.
Az SZDSZ szerint rossz a népszavazáson megválaszolandó kérdés, ezért nemmel kell szavazni rá. Ennek ellenére a négypárti tárgyalásokon folyamatosan részt vesz a párt. Úgy vélik, ha a szavazáskor az igen kerül döntő többségbe, akkor csak teljes körű, teljes jogú állampolgárság biztosítása jöhet szóba. Az SZDSZ a vita kirobbanása óta következetesen a "nem" szavazat leadására szólítja fel híveit. A párt vezetői állítják: a parlamenti politikai erőviszonyok miatt eredményes népszavazás esetén sem tudná megoldani az Országgyűlés a kettős állampolgárság jogi szabályozását. A Szülőföld Programot s ezzel együtt a szülőföldön való boldogulást támogatja a párt.
Az MDF egyértelműen az állampolgársági törvény módosításával tenné lehetővé a kedvezményes honosítást. Az MDF javasolja, hogy a magyar állampolgárság megszerzését kedvezményes honosítással is lehetővé kellene tenni - nem lenne szükség egy éve fennálló magyarországi lakhelyre, a megélhetést biztosító feltételek igazolására -, emellett szükség van a külhoni állampolgársággal foglakozó törvény megalkotására is.
Úgy tudjuk, hogy a kormány három tervet készített a külhoni magyar útlevél bevezetésére. Az első változat szerint az okmányt helyettesítő betétlapot adnának a Magyar igazolványhoz. Egy másik, hamisíthatatlan úti okmány kizárólag magyarországi beutazást tenne lehetővé tevő. A harmadik verzió szerint bevezetnék a "nemzeti vízum" intézményét, amit az Európai Unió a schengeni egyezményben korábban már elismert. Ezt az utazási engedélyt a határállomásokon is lehetne igényelni.