Valakinek volt egy ötlete

Évente nyolc-tízezer tonna fűszerpaprika-őrleményt állít elő Magyarország, ebből három és fél-négyezer tonna itthon fogy el, ötezer tonnát exportálunk. Tavaly azonban, az évszázad aszályaként is emlegetett évben jócskán csökkent a termelés, a gyártók nem voltak képes elegendő paprika-alapanyagot felvásárolni ahhoz, hogy piaci megrendeléseiket kielégítsék. Ekkor adódott az ötlet: egészítsük ki az alapanyagot külföldivel. Megtoldották egy másik, a napokban napvilágot látott húzással: hígítsuk fel a magyar őrleményt bizonyos százalékban az importtal, s adjuk el magyarként a fűszert.
Ebből pattant ki aztán az a botrány, melynek a végét - bár a laboratóriumi vizsgálatok már lassan a végükhöz közelednek - még senki nem látja. Senki, mert még nem derülhetett ki, hogy az egyik legismertebb magyar szó, a paprika a külföldiek megítélésében azonosul-e a mérgező szóval. Nem derülhetett ki, hogy emiatt nem csupán maga az őrlemény kereslete, de a húskészítményeké, készételeké, a honi éttermeké is mennyiben fog visszaesni. Azt sem tudhatjuk, a magyar háziasszonyok mennyire ijedtek meg a hírek hallatán, s száműzik-e éléstárukból ezt a hungarikumot.
Mi is történt? Már hónapokkal ezelőtt érkeztek a hatóságokhoz jelzések az élelmiszeriparból, hogy baj van: valamilyen úton-módon a megengedettnél nagyobb mennyiségű mérgező anyag - egy penészgomba által termelt anyag, az aflatoxin - került egyes fűszerkeverékekbe. Aztán két hete már szlovén jelentés is érkezett az Európai Unió központjába, hogy a Magyarországról származó fűszerkeverékkel baj van. Tíz napja borult ki itthon is a "bili": az ÁNTSZ bejelentette, hogy három magyar, a fűszerpaprika-piacon meghatározó szerepet játszó cég termékei között is találtak ilyen "mérgezett" paprikát. A méreg a magyar termékekben nem keletkezhet, mert csakis trópusi, meleg, párás körülmények között tenyésző gomba termeli - s ekkor terelődött a gyanú a paprikás cégekre. Többek között dél-amerikai paprikát is importáltak, az telítődhetett aflatoxinnal. Mivel nem lehetett tudni, hogy az importáru mennyire "terült szét" az országban, a hatóságok az összes kereskedőt, vendéglátóst, közétkeztetőt kötelezték rá, hogy zároljanak minden olyan ételadalékot, amely fűszerpaprikát tartalmazhat. Az ilyen arányú vizsgálattal nehezen boldoguló laboratóriumok beindultak, éjt nappallá, hétvégét munkanappá téve dolgoznak ma is, és egyre bővül azon termékek köre, melyek visszakerülhetnek a közfogyasztásba, s egyre szűkül a kör a fertőzött, import paprikát termékeik közé keverő vállalkozások körül. Lapzártánkkor biztosnak látszik, hogy aflatoxinos paprikát kevert be a Szegedi Fűszerpaprika Rt., a Kalocsai Fűszerpaprika Rt. és a Sükösdi Házi Pirospaprika Kft., illetve lapzártánk idején még vizsgálják azt a céget, melynek egyik terméke szintén megbukott a laborvizsgálat során.
{p}
A paprikaügyben már rendőrségi nyomozás is folyik. Egyszerűen megúszták volna a felelősök, ha csak élelmiszer-biztonsági vétséget követnek el - így viszont lehet, hogy az egyszeri pénzbüntetés mellett akár több év börtön is jár majd a "méregkeverőknek". A Nemzeti Nyomozóiroda külön nyomozócsoportot hozott létre az ügy gyors kivizsgálására, s így már nem a vizsgálatot megkezdő Bács-Kiskun megyei és fővárosi rendőrség deríti fel, mi történhetett.
A napokban egy magát megnevezni nem akaró szakértő munkatársunknak úgy nyilatkozott: teljes mértékben még az sem zárható ki, hogy a történtek mögött a külföldi konkurencia szervezett provokációja húzódik meg. Vagyis az a törekvés, hogy a világhírű, a piacon viszonyítási alapnak számító magyar paprika nimbuszát tisztán üzleti megfontolásból lerontsák.
Akár így van, akár nem, kiderült: az ügyben a magyar államnak is akad bőven tennivalója. Gazdát vált például a fogyasztók egészsége felett őrködő, egy éve létrehozott Élelmiszer-biztonsági Hivatal. Ezt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök jelentette be a múlt hét végén. Szerinte ugyanis az agrártárcánál "a gyártók érdekei jelennek meg a legerősebben", ezért jobb felügyelete lesz az egészségügynél.
Kérdés van bőven. Mindenkit érdekelne például, hogy az aflatoxint eleve tartalmazta-e az import termék, s azt ott nem vették észre, ahol az unióba léptették - például egy kikötőben -, vagy pedig az itthoni tárolás közben szaporodott fel és termelt aflatoxint a gomba? Kérdés, miként lehetséges, hogy gyártás közben miért nem működtek az egyébként hatalmas költséggel kiépített élelmiszer-biztonsági és minőség-ellenőrzési rendszerek? (Például a gyártás és értékesítés kritikus pontjait elemző HACCP.) Ezek az előállítás minden egyes kényes mozzanatára - a raktárkészlet kezelése, az adalékanyagok származása, minősége stb. - pontos előírásokat tartalmaznak, megnevezve a végrehajtásukért felelős személyeket s egy bekövetkezett hiba elhárításának menetrendjét is. Okkal vethető fel, hogy nem ellenőrizték a készleteket, sem a bekevert import paprika minőségét, illetve elsumákolták vagy el sem végezték a vizsgálatokat.
A boltokban ma már nem hiánycikk a paprikás portéka: az ÁNTSZ naponta egy-két tucatnyi termékről állapítja meg, hogy forgalomba hozható. Így talán a legtöbb cégről nyilvánvalóvá válik, semmi köze az egész mérgezési históriához.